Hogyan lehetséges a városi betonrengeteg hűtése?

• Környezetvédelem
• 2025. augusztus 24.
• 8
• 0

Nem kell senkit meggyőzni arról – pláne a hőhullám közepén –, hogy a városokban sokkal melegebb lehet a nyáron, mint a városhatáron kívül eső zöld területeken.

A beton és az aszfalt rengeteg hőt tárol el, amit aztán a hűvösebb éjszaka folyamán enged ki magából, ezzel tartva folyamatosan melegen a városokat. Ez a hősziget-hatás, ami nem engedi lehűlni a városokat.

Márpedig a WHO adatai szerint 2030-ra évente több mint 250 ezer ember halálát okozhatják a hőséggel összefüggő betegségek. Ezért sürgősen szükség van hatékony megoldásokra, hogy enyhítsük a városok hőterhelését és megvédjük a lakosságot.

A tudatos várostervezés nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy elviselhetőbbek legyenek a városok nyaranta. Megoldást kínálhatnak például a hideg levegős folyosók.

Hogyan segít a hőhullámon a hideg levegős folyosó?

A városban lévő zöld sávok, folyók, tavak, vasútvonalak és széles fákkal szegélyezett utcák folyosóként működhetnek, amelyen keresztül a hidegebb külterületi levegő beáramlik a fülledt városközpontokba. A zöldterületeken a levegő a párolgásnak köszönhetően lehűl, így hűvösebbé válik, mint a betonnal, aszfalttal beépített részeken. Hogy mennyivel lehet hűvösebb egy ilyen terület, azt nemrég Heves vármegyében hőkamerával mutatták meg. Az eredmény megdöbbentő:

Aszfalton 62, erdőben 29 Celsius-fok volt ugyanazon időjárási körülmények között.

Mivel a hideg levegő csak néhány centiméterrel áramlik a talaj felett, ezért minden nagyobb objektum akadályozhatja ezt a mozgást. Ilyenek lehetnek az épületek, éppen ezért a városok tervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy ez a természetes hűtőmechanizmus érvényesülni tudjon. Azaz hagyni kell folyosókat a levegő áramlására.

Budapesten is léteznek ilyen hideg levegős folyosók:

• Budai-hegyek – Duna völgy – a Normafa, Hármashatár-hegy, János-hegy térségéből hűvösebb levegő áramlik a város felé.

• Gellért-hegy északi oldala – lokális, kisebb hatású folyosó.

• Pest felől kevésbé jellemző, mert a sík területek lassabban hűlnek le, de a nagyobb parkok (pl. Népliget) mikroklímája érezhetően enyhíti a hőséget.

Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a FŐKERT mérései szerint, ahol ezek a folyosók beépítéssel megszakadnak (pl. magas házak, sűrű városiasodás), ott a légmozgás lelassul, és a hősziget-hatás erősebben jelentkezik. Emiatt a fővárosi klímastratégiában is szerepel, hogy ezeket a zöld- és levegőáramlási tengelyeket meg kell őrizni.

A városokban továbbá a fák ültetésével, az épületek homlokzatainak zöldítésével, vagy épp a rengeteg hulladékhőt termelő belső égésű motorral szerelt autók korlátozásával csökkenthető lehet a hőség a városokban.

Egy másik megoldás az úgynevezett „hűvös tetők” telepítése, amely során a tetőket világos színű, nagy fényvisszaverő képességű anyagokkal vonják be.

Egy kutatás szerint ez a módszer akár 2-3 fokkal is csökkentheti az épületek belső hőmérsékletét, ami jelentős energiamegtakarítást eredményezhet a légkondicionálás terén.