Egy ritka időjárási jelenség lassította az antarktiszi jégtakaró fogyását

• Környezetvédelem
• 2026. augusztus 29.
• 0

A Nature címlapjára került kutatás szerint egy ritka időjárási anomália lassította átmenetileg az antarktiszi jégvesztést.

Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek Topál Dániel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is tagja, új magyarázatot talált arra, miért lassult átmenetileg az antarktiszi jégtakaró tömegvesztése 2021 és 2023 között. Az eredményeket bemutató tanulmány a rangos Nature tudományos folyóirat címlapjára is felkerült.

Egy trópusi jelenség hatott az Antarktiszra

A kutatás szerint a jelenség hátterében a trópusi Csendes-óceán nyugati medencéjének szokatlan felmelegedése állt. Ez a több ezer kilométerre zajló folyamat fokozott havazást idézett elő Kelet-Antarktiszon, amely átmenetileg ellensúlyozta a kontinens más részein bekövetkező jégveszteséget.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti a globális felmelegedés megállását vagy megfordulását. Egy ritka, nagyjából évtizedenként egyszer előforduló időjárási anomáliáról van szó, amely csak átmenetileg lassította a jégtakaró fogyását.

Nem a klímaváltozás fordult vissza

A vizsgálat szerint 2021 és 2023 között Kelet-Antarktiszon annyi hó hullott, hogy a jégtakaró tömege ott nagyobb mértékben nőtt, mint amennyit Nyugat-Antarktisz ugyanebben az időszakban veszített. Emiatt a teljes antarktiszi jégtömeg csökkenése átmenetileg mérséklődött.

A kutatók megfigyelési adatok, klímamodellek és jégmagminták elemzésével jutottak arra a következtetésre, hogy a trópusi térség felmelegedése és az antarktiszi havazás között közvetlen kapcsolat áll fenn.

Az európai időjárás megértésében is segíthet

Topál Dániel szerint a kutatás jelentősége túlmutat az Antarktiszon.

A szakember kiemelte, hogy a trópusi térségek éghajlati változásai a légköri folyamatokon keresztül az északi félteke időjárására, így Európára is hatással lehetnek. A kutatók jelenleg azt is vizsgálják, hogyan kapcsolódhatnak ezek a folyamatok az olyan szélsőséges időjárási eseményekhez, mint például a tartós aszályok vagy a rendkívüli hőhullámok.

A kutatás hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben pontosabban lehessen megérteni és előre jelezni a regionális éghajlati változásokat is.

Forrás: MTI