Bölények és vadlovak alakítják az Őrségi Vadon jövőjét

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. október 19.
• 0

Az őrségi kutatások feltárták a vadlovak étrendjét, és azt is, hogyan segíthetik a bölényekkel együtt a változatosabb táj fenntartását.

Az európai bölények és a Przewalski-lovak együttélése a táj változatosságának megőrzésében is fontos szerepet játszhat. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság kutatásai azt mutatják, hogy a két nagytestű növényevő eltérő táplálkozási szokásaival és a terület használatával hozzájárulhat egy változatosabb, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb ökoszisztéma fenntartásához.

Mit esznek a vadlovak az év különböző időszakaiban?

Az Őrségi Nemzeti Park Kondorfa Hegy-völgy Vadon területére 2019-ben telepítettek európai bölényeket, majd 2024-ben és 2025-ben nyolc Przewalski-ló is érkezett. A területen megszüntették az emberi tevékenységet, és kutatásokkal vizsgálják, hogyan reagál a természet az egykor itt is élő nagytestű növényevők jelenlétére.

A bölények táplálkozásának vizsgálata után a kutatók az elmúlt évben a vadlovak étrendjére összpontosítottak. Az eredmények szerint a Przewalski-lovak sem kizárólag fűféléket fogyasztanak, bár étrendjük túlnyomó részét egyszikű növények, például fűfélék, palkák és sások alkotják. A fásszárú növények fogyasztása náluk is megfigyelhető, de az évszakok között jelentős különbségek mutatkoznak.

A kutatók tavaly júliustól egy teljes éven át, havonta gyűjtötték a vadlovak ürülékét. A laboratóriumi vizsgálatok során mikroszkopikus növénymaradványokat elemeztek, amelyekből rekonstruálni tudták a táplálék szezonális összetételét.

Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a vadlovak a fagyos, havas hónapokban is képesek megfelelő táplálékot találni a cserjésedő gyepekben és a völgyek mentén. Speciális legelési anatómiájuknak köszönhetően már a február végén megjelenő apró fűszálakat is hasznosítani tudják. A bölények ezzel szemben jellemzően csak a márciusban és áprilisban nagyobbra növő növényi hajtásokat tudják legelni.

A bölények és a vadlovak másként formálják a tájat

A kutatás egyik érdekes eredménye a fásszárú növények fogyasztásához kapcsolódik. A várakozásokkal ellentétben a téli időszakban a fásszárúak fogyasztása inkább a bölényekre volt jellemző. A vadlovak a hidegebb hónapokban is elsősorban a fűfélékre, a sásokra és a palkafélékre támaszkodtak, míg a fák kérgéből és hajtásaiból nyáron fogyasztottak többet.

A két állatfaj nemcsak táplálkozásával, hanem a terület használatával is alakítja a környezetét. A bölények böngészése féken tarthatja a cserjék terjedését, a vadlovak legelése pedig hozzájárulhat a nyílt gyepfoltok fennmaradásához. A lovak mozgásukkal ösvényeket nyitnak a bölények által kordában tartott cserjefoltok között, taposásuk pedig az aranyvesszővel benőtt területrészeken is csökkentheti a degradáció mértékét.

Változatosabb és ellenállóbb ökoszisztéma alakulhat ki

A kutatási eredmények megerősítik, hogy a bölények és a vadlovak eltérő táplálkozási szokásai kiegészítik egymást a táj formálásában. Míg a bölények a cserjék visszaszorításában, addig a vadlovak a nyílt gyepfoltok fenntartásában játszhatnak fontos szerepet.

Együttes jelenlétük elősegítheti a különböző növényzettípusokból álló, mozaikos tájszerkezet kialakulását. Ez a változatosság a biodiverzitás szempontjából is jelentős lehet, és hozzájárulhat egy a környezeti változásokhoz jobban alkalmazkodó, klimatikusan ellenállóbb ökoszisztéma fenntartásához.

Az őrségi kutatások így arra is rámutatnak, hogy a nagytestű növényevők természetes viselkedése a táj állapotának alakulására is hatással van. A bölények és a vadlovak eltérő, mégis egymást kiegészítő szerepe fontos szempont lehet az élőhelyek változatosságának megőrzésében.

Forrás: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság