Autómentes nap – Képzeljük el, és lehetséges lesz!

• Környezetvédelem
• 2025. szeptember 22.
• 44
• 0

Az autómentes nap nem az autós közlekedés elleni lázadás; sokkal inkább ízelítő abból, hogyan nézhetne ki az otthonunk, ha időnként háttérbe szorulnának a kocsik.

Az esemény központi kérdése már nem az, hogy milyen egy nap autó nélkül, sokkal inkább az, hogy miként tudjuk elképzelni a városi létezést hosszabb távon autó nélkül.

Az elmúlt évek városi közlekedési trendjei elég egyértelműek: Európa-szerte gyorsul az autóhasználat korlátozása. Egy uniós adatokon alapuló kutatás szerint 2019 óta 40%-kal nőtt az autómentes övezetek száma; ma már több mint 320 európai városban van valamilyen alacsony kibocsátású zóna, és a számuk év végére meghaladhatja a félezret. Egyre több helyen, ha ma még be is lehet hajtani, 20–30 km/órás sebességlimitet vezetnek be, ami a balesetek számának drasztikus csökkenését is magával hozza.

Helsinkiben mára az utcák több mint felében csak maximum 30 km/órás sebességgel lehet hajtani, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a 2025 júliusát megelőző 12 hónapban nem történt halálos közlekedési baleset a városban. A személyi sérüléssel járó balesetek száma az 1980-as években évi 1000 körüli volt, ez mára a negyedére csökkent.

Az autók ellen vagy az emberekért?

Először is: a saját autó döntő részben kihasználatlan. A városi mindennapokban az autók az idő több mint 95%-át parkolva töltik. Eközben a közterek jelentős része – nagyvárosokban átlagosan 85%-a – a parkolók és a forgalom számára van fenntartva. Ez óriási helypazarlás egy olyan közegben, ahol minden négyzetméter számít. Elég, ha csak az aktuális ingatlanárakat nézzük.

A kevesebb autó pedig nemcsak csendesebb és tisztább levegőjű utcákat eredményez, hanem gazdasági fellendülést is hoz. Madrid központjában például a 2018-as téli ünnepi időszakban közel 10%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom ott, ahol visszafogták az átmenő autózást. A képlet egyszerű: míg autóval lényegében valós interakció nélkül végigsuhanunk a városon, ha gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel mozgunk, többet látunk, többször állunk meg, következésképpen többet is fogyasztunk. Arról nem is beszélve, hogy nagyobb kedvvel sétálunk ott, ahol nem kell szagolni, hallgatni és kerülgetni az autókat.

A hogyanra persze nincs kész recept, hiszen ahány város, annyi kihívás. Az mindenesetre látható, hogy a fejlett tömegközlekedés (akár díjmentesen), a belső városrészekben sétálóövezetek kialakítása, kerékpársávok létesítése, vagy épp a járműmegosztás és az intelligens forgalomirányítás, mind olyan lépések, melyek képesek lehetnek csillapítani az autóforgalmat és az autók számát. Fontos, hogy a cél sosem az, hogy az autók be legyenek tiltva! A kérdés ehelyett a közterek használata körül forog. Az autómentességet támogatók amellett érvelnek, hogy a köztereket adjuk vissza a városlakóknak, de ne autópályák formájában, hanem mint a kikapcsolódás, a közösségi találkozások és akár a játék terei.

És ami a társadalmi oldalt illeti: az autómentesítés elsőre ritkán népszerű. Sok városban az induláskor erős az ellenállás, zúgolódás, megmozdulások kísérik az ilyen intézkedéseket. Amikor viszont az emberek megtapasztalják a pozitív hatásokat, a többség véleménye megváltozik. Amikor Stockholmban 2006-ban bevezették a dugódíjat, ezt a többség ellenezte. Pár év elteltével azonban, látva a pozitív eredményeket (mint a kevesebb dugó, a tisztább levegő és a gyorsabb közlekedés), az emberek az intézkedés mellé álltak.

Próbáljuk elképzelni az életünket autó nélkül!

Az autómentes nap nem az autósok elleni összeesküvés. Eleve, már az „autósok” kategóriájának mint valamiféle kreált identitásnak a használata tévedés, hiszen addig autós valaki, amíg az autójában ül, és ha kiszáll, máris azok a szempontok kerülnek fontossági listájának élére, amelyeket az autómentes nap is képvisel: a tiszta levegő, a csendes lakókörnyezet, a biztonságos közterek. Az autómentes nap tehát sokkal inkább lehetőség: egy nap, amikor el tudjuk képzelni, milyenek lennének a mindennapjaink autó nélkül. Egy olyan alkalom, amikor – ahogy manapság mondják – kiléphetünk a komfortzónánkból, és a megszokottól eltérő dolgokat próbálhatunk ki.

Persze ezentúl is lesznek olyan élethelyzetek, melyek megkövetelik az autó használatát, és ezzel nincs is semmi gond. De fontos tudatosítani, hogy ez nem szükségszerűen azt jelenti, hogy mindig és mindenhova csak így tudunk eljutni. Minden alkalom, amikor az autó helyett más közlekedési módot választunk, közelebb visz mindnyájunkat egy élhetőbb városhoz, egy tisztább és nyugodtabb világhoz.

Ha pedig a témának csupán a személyes oldalát nézzük: az autó elhagyása nem a kényelem feladása. Ha más közlekedési módot választunk, időt (még akkor is, ha picit tovább is tart az út), nyugalmat, pénzt és teret nyerünk magunknak, új hatásokat engedünk az életünkbe, és majdnem biztosan az egészségünkért is teszünk.

Forrás: greendex.hu