A műanyagcsapda, amiből nehéz kiszabadulni

• Környezetvédelem
• 2025. október 18.
• 10
• 0

A mosószeres dobozt, a samponos flakont vagy a borotvahabos aeroszolt használat után gondolkodás nélkül eldobjuk, és sokan megnyugszunk azzal, hogy ha a szelektív kukába kerül, már mindent megtettünk a környezetért. A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb – és sokkal aggasztóbb. A műanyaghulladék problémája ma sem megoldott, a tisztítószerek flakonjai pedig továbbra is komoly terhet rónak a bolygóra.

Miért készül még mindig minden műanyagból?

Európában évente több mint 30 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, ennek jelentős része egyszer használatos csomagolás. Világszerte milliárdnyi samponos, mosószeres és tisztítószeres flakon kerül piacra, majd rövid életciklusa után a szemétbe. Magyarországon sem jobb a helyzet: egy átlagos háztartás évente több száz műanyag csomagolást használ el, ezek közül jó néhány vegyszeres flakon. Egy négytagú család például 20–30 mosószeres, 15–20 samponos és legalább ugyanennyi tisztítós flakont vásárol évente – ami országos szinten több tízmillió darabot jelent.

Jogosan merül fel a kérdés: ha tudjuk, hogy a műanyag szennyező, miért nem váltanak a gyártók?
A válasz egyszerű: a műanyag olcsó, könnyű és praktikus. Ellenáll a vegyszereknek, biztonságosan zár, és a fogyasztók is megszokták a kényelmes pumpás adagolókat, kupakokat. Léteznek ugyan környezetbarát alternatívák, ám ezek drágábbak, bonyolultabb gyártást igényelnek, és rövidebb élettartamúak.

Mi történik a szelektív kukába dobott flakonokkal?

Sokan hiszik, hogy ha szelektíven gyűjtik a flakonokat, azok biztosan újrahasznosításra kerülnek. Sajnos ez korántsem mindig igaz. Csak a tisztára öblített palackok dolgozhatók fel, a maradék vegyszer vagy sampon rontja az anyag minőségét. Sok esetben még a szelektíven gyűjtött műanyag is hulladékégetőben vagy lerakóban végzi, mert a feldolgozás gazdaságtalan. A vegyes anyagú csomagolások, például a borotvahabos aeroszolok, pedig különösen problémásak – gyakran egyáltalán nem hasznosíthatók.

A számok lesújtóak: a világon keletkező műanyaghulladéknak kevesebb mint 10 százalékát hasznosítják újra ténylegesen. A többi a szeméttelepeken, égetőkben vagy a természetben köt ki.

Van kiút a műanyagcsapdából?

Bár a helyzet súlyos, egyre több kezdeményezés ad okot reményre.

• Újratöltő rendszerek: egyre több boltban tölthetjük újra saját flakonunkat mosószerrel, samponnal vagy tisztítószerrel.

• Biológiailag lebomló anyagok: növényi alapú műanyagok fejlesztése már folyamatban van, és bár ma még drágábbak, hosszú távon fenntarthatóbb megoldást kínálnak.

• Betétdíjas rendszer: a tisztítós flakonokra is kiterjeszthető lenne, ahogy a PET-palackokra, ösztönözve a visszaváltást és az újrahasznosítást.

• Új technológiák: ma már léteznek eljárások, amelyek a vegyes vagy szennyezett műanyagokat is képesek feldolgozni.

• Tudatos fogyasztás: a tisztára öblített flakonok szelektálása, valamint a szilárd samponok és környezetbarát tisztítószerek választása mind hozzájárul a változáshoz.

A megoldás tehát nem egyetlen nagy lépésben, hanem sok apró, tudatos döntésben rejlik – a gyártók, a boltok és a fogyasztók részéről egyaránt.