A klímaváltozás miatt változó ivararányok gyorsíthatják egyes állatok kihalását

• Környezetvédelem
• 2026. szeptember 16.
• 0

A klímaváltozás miatt gyakoribb ivarváltás az ivararányok felborításán keresztül veszélyeztetheti egyes vadon élő állatok fennmaradását.

A klímaváltozás miatt bekövetkező ivarváltás a korábban gondoltnál összetettebb módon veszélyeztetheti a vadon élő állatok fennmaradását. Erre jutott a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatócsoportja, amelynek tanulmánya a Science Advances című folyóiratban jelent meg.

A Bókony Veronika, a HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének kutatóprofesszora által vezetett kutatásban többéves terepi megfigyelésekkel, valamint kültéri és beltéri kísérletekkel vizsgálták, hogyan befolyásolja az ivarváltást a szokatlan hőmérséklet és a kémiai szennyező anyagok, például a növényvédő szerek.

A hőhullámok az ivart is befolyásolhatják

Ismert, hogy a szokatlan hőmérsékleti viszonyok és bizonyos kémiai szennyező anyagok számos állatfajnál okozhatnak ivarváltást, különösen a kétéltűek, hüllők és halak körében.

Az erdei békáknál például előfordulhat, hogy a genetikailag nőstény egyedek hímekké fejlődnek, ha fejlődésük korai szakaszában hőhullám éri őket.

A kutatás egyik fontos eredménye, hogy az ivarváltott egyedek teljes értékű hímként képesek működni. A normál hímekhez hasonlóan versenyeztek a párokért, megtermékenyítették a petéket, és életképes utódokat hoztak létre.

A kutatók régóta feltételezik, hogy az ivarváltásnak a biodiverzitásra is lehetnek következményei. Eddig azonban kevésbé volt egyértelmű, hogy az ivarváltott állatok a természetben is sikeresen szaporodnak-e, és mindez hogyan befolyásolja a populációk fennmaradását.

A vizsgálatok során ezért összehasonlították a normál és az ivarváltott hímeket a szaporodás több szempontjából. Megnézték többek között, hogyan versengenek a párokért, mennyire sikeresen termékenyítik meg a petéket, és milyen életképességű utódokat hoznak létre. Azt is vizsgálták, hogy az utódok miként reagálnak a hőstresszre és a vírusfertőzésre.

„Reményteli, hogy az ivarváltott egyedek teljes értékű hímekként működnek. Ugyanolyan sikeresen versenyeztek más hímekkel, termékenyítették meg a petéket és hoztak létre életképes utódokat, mint a normál hímek. Ez pedig azt jelenti, hogy képesek hozzájárulni a jövő generációihoz, nem jelentenek evolúciós zsákutcát”

Kevesebb utód és sérülékenyebb utódok

A kutatás ugyanakkor több hátrányt is feltárt. Bár az ivarváltott hímek képesek voltak szaporodni, a természetes populációkban kevesebb utódot nemzettek annál, mint ami gyakoriságuk alapján várható lenne.

A kísérletek alapján ebben szerepet játszhat a nőstények párválasztása. Amikor ivarváltott hímekkel párosodnak, csak a petéik egy részét rakják le, a többit egy kedvezőbbnek ítélt partner számára tartogatják.

Az ivarváltott hímek női nemi kromoszómákat örökítenek tovább, ezért utódaik genetikailag nőstények. Ez elsőre kedvezőnek tűnhet egy olyan helyzetben, amikor a klímaváltozás miatt túl sok hím fejlődik ki. A genetikailag nőstény utódok ugyanis hozzájárulhatnának az ivararány egyensúlyának helyreállításához.

A kutatók azonban azt is felfedezték, hogy ezek az utódok nagyobb valószínűséggel váltottak ivart hőhullám hatására. Emiatt csökkenhet az az előny, amelyet a több genetikailag nőstény utód létrehozása jelentene.

A vizsgálat a betegségekkel szembeni ellenállás területén is fontos eredményt hozott. Az utódok egy részét ebihalként hőstressznek tették ki, majd később vírussal fertőzték meg őket. Az ivarváltott hímek utódaiban nagyobb mértékben szaporodott a kórokozó.

Laboratóriumi körülmények között ez nem járt magasabb halálozási aránnyal, a természetben azonban az erősebb fertőzés csökkentheti a túlélési esélyeket. A vadon élő állatok ugyanis egyszerre több környezeti hatással és stresszel kénytelenek megbirkózni.

A kihalás is hamarabb bekövetkezhet

A kutatók az eredményeket számítógépes modellben is elemezték, hogy megvizsgálják, miként alakulhatnak a populációk folyamatos klímamelegedés mellett.

A modell szerint az egyre gyakoribb hőhullámok miatt kialakuló ivarváltás az ivararányok felborításán keresztül számos kis populációt néhány évtizeden belül a kihalás közelébe sodorhat.

Amikor a kutatók a modellhez hozzáadták az ivarváltott hímek alacsonyabb szaporodási sikerét és utódaik fokozott sebezhetőségét, a számítások szerint a kihalás várható időpontja további egy évtizeddel közelebb került.

A HUN-REN ATK közleménye szerint a kutatás arra is rávilágít, hogy a klímaváltozás hatásai sokszor rejtett biológiai folyamatokon keresztül veszélyeztethetik a fajok fennmaradását. Ezeknek a mechanizmusoknak a megértése fontos lehet a leginkább veszélyeztetett populációk azonosításában és a hatékony természetvédelmi stratégiák kidolgozásában.

Forrás: MTI