A Baradla-barlang kialakulásáról

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2025. november 20.
• 0

A Baradla-barlang – ahogy azt honlapján az Aggteleki Nemzeti Park közzétette – 200-230 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőben alakult ki. (Barlangnak a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, két méternél hosszabb, ember által járható üreget nevezik.)

Ezt a területet a triász időszakban fokozatosan mélyülő tenger borította, amelyben a mélységtől és a szárazföldtől való távolság függvényében különböző minőségű meszes üledékek rakódtak le az itt élő, majd elpusztult mészvázú állatok maradványaiból. A triász időszak után a tenger visszahúzódott, a meszes üledék megszilárdult, a terület pedig kiemelkedett. A hegységképződés során a szilárd kőzetblokkok erősen összetöredeztek. Többféle mészkőformáció alakult ki az idők során, a Baradla-barlang három különböző mészkőben alakult ki.

A legidősebb mészkő a barlang jósvafői szakaszán található, a bejárattól az Óriások terméig. Ez a sötétszürke-fekete, vastagpados Gutensteini Mészkő erősen töredezett, így járatképződésre ugyan alkalmas, de szennyezettsége miatt cseppkő csak kevés van a barlang ezen szakaszán. A Baradla főágának leghosszabb része világosszürke, jól karsztosodó, cseppkőképződésre kiválóan alkalmas kőzetben, a Steinalmi Mészkőben halad. A kőzetben ősmaradványok, például zöldalgák, ammoniteszek, tengeri liliomok maradványai is megfigyelhetők. A Vaskaputól az aggteleki kijáratokig sekély lagúnában képződött, zöldalgák, csigák, ammoniteszek maradványait tartalmazó, jól karsztosodó, viszonylag tiszta mészkő látható, a Wettersteini Mészkő.

A Baradla-Domica-barlangrendszer teljes feltárt hossza meghaladja a 30 kilométert.

Forrás: Aggteleki Nemzeti Park