Valentin-nap és fenntarthatóság: honnan jön a virág, amit ajándékba adunk?

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. február 13.
• 0

A Valentin-nap – akárcsak a karácsony – könnyen válhat céltalan ajándékvásárlássá, ami komoly környezeti terheléssel jár.

Magyarországon az 1990-es évektől erősödött fel a február 14-i ajándékozási hullám, és azóta is évről évre nő a költés mértéke.

Az Egyesült Államokban a Valentin-nap előtti időszakban átlagosan 400 millió szál rózsa és mintegy 25 millió tonna csokoládé talál gazdára. Emellett továbbra is népszerűek a zenélő, mozgó, műanyagot is tartalmazó üdvözlőlapok: az USA-ban körülbelül 180 millió, Angliában 24 millió darab fogy belőlük évente.

Egy korábbi hazai felmérés szerint a magyarok átlagosan 37 eurónak megfelelő összeget költöttek Valentin-napkor, és bár sokan nem tekintik valódi ünnepnek, a kiadások az elmúlt évtizedben jelentősen nőttek. A rózsa továbbra is slágertermék, még ha ma már inkább egy-egy szál fogy is, nem pedig nagy csokrok.

De vajon honnan érkezik a virág, és mennyire fenntartható a Valentin-napi kínálat? Három eltérő szemléletű virágost kérdeztünk.

1. Non-stop virágpavilon a Kiskörúton

A budapesti Múzeum körúton működő éjjel-nappali virágstand tulajdonosa szerint ma már szinte az összes virág Hollandiából érkezik, ahol a világ egyik legnagyobb virágtőzsdéje működik. Ide a világ minden tájáról szállítanak árut, amelyet licitálás után továbbítanak Európa különböző országaiba.

Előny: egész évben elérhető szinte minden fajta.
Hátrány: az árak naponta változnak, ünnepekkor – így Valentin-napon is – jelentősen megemelkednek.

A szakember szerint Magyarországon továbbra is a rózsa a legkeresettebb, de a vásárlói szokások változnak. A piac átalakul, az infláció itt is érezhető: egy szál rózsa ára akár több ezer forint is lehet.

2. Ökológiai virágfarmer: szezonban gondolkodva

Egy debreceni biokertész szerint a Valentin-nap és a nőnap nem a fenntarthatóság ünnepei, mivel hazánkban a szabadföldi virágszezon március végétől októberig tart. A februárban kapható rózsák többsége Dél-Amerikából – Ecuadorból, Kolumbiából vagy Venezuelából – repülőn érkezik, ami komoly ökológiai lábnyommal jár.

Az ökogazdálkodók számára ez az időszak általában nem jelent bevételt. Külföldön viszont már létezik olyan kezdeményezés, amelyben a vásárlók utalványt vesznek a kertésztől, és azt később, szezonban váltják be friss virágra.

Alternatív megoldásként szóba jöhetnek:

• virágmagok ajándékba,

• szezonra beváltható voucher,

• vagy élményajándék virág helyett.

3. Szárazvirág: hosszabb életű megoldás

A budapesti Iringó Virágmanufaktúra főként szárított virágokkal dolgozik, amelyeket szezonban – lehetőség szerint magyar forrásból – szereznek be, majd saját műhelyükben szárítanak.

A szárazvirág előnyei:

• tartós, akár egy évig is díszít,

• nem igényel folyamatos importot,

• kézműves, egyedi alkotások készíthetők belőle.

Bár a vintage stílus és a szárazvirág egyre népszerűbb, a Valentin-nap itt kevésbé hangsúlyos, mint más alkalmak – például esküvők vagy lakásdekoráció esetében.

Lehet Valentin-nap virág nélkül is?

A fenntarthatósági szempontok egyre többeket foglalkoztatnak. A szakemberek szerint a Valentin-nap lényege nem a tárgyi ajándék, hanem az odafigyelés és az elismerés.

Alternatívák virág helyett:

• kézzel írt levél vagy üdvözlőkártya,

• közös vacsora vagy élmény,

• egy palack magyar bor,

• vagy egyszerű, személyes dicséret.

A kutatások szerint a negatív visszajelzéseket sokkal erősebben megjegyezzük, mint a pozitívakat – ezért egy ilyen alkalom jó lehetőség arra, hogy tudatosan kifejezzük megbecsülésünket.

A kérdés tehát nem az, hogy vegyünk-e virágot, hanem az, hogy milyen forrásból, milyen tudatossággal és milyen céllal tesszük.

Forrás: Greendex