Vajon túl nagy az optimizmus a hidrogénnel szemben?

• Jó hírek, Környezetvédelem, Zöld rendszám, Zöldenergia
• 2025. augusztus 21.
• 4
• 0

A hidrogén kapcsán nagy az optimizmus, sokan ünneplik, de nézzük meg miért marad a hidrogén a nagy járművek kiváltsága.

A hidrogén, mint a zöld közlekedés egyik ígéretes eszköze, egyre több figyelmet kap, ám a személyautók piacán nem valószínű, hogy jelentős szerephez jut. A technológiai és infrastrukturális akadályok, különösen a töltőhálózat kiépítésének nehézségei, azt mutatják, hogy a hidrogénhajtású járművek (FCEV-ek) inkább a nehéz haszongépjárművek – kamionok, vonatok, buszok – világában találják meg a helyüket.

Nálunk az elektromos autók (EV-k) térhódítása már most látványos, ám a hidrogén személyautós alkalmazása nem tűnik sem reálisnak, sem szükségesnek. Nézzük meg, miért korlátozódik a hidrogén szerepe a nagy járművekre, és hogyan illeszkedik ez a magyar energiapolitikába.

Országos töltőhálózat: drága és kockázatos

A hidrogénhajtású személyautók legnagyobb gátja a töltési infrastruktúra bonyolultsága. A hidrogént extrém magas nyomáson, általában 700 bar körül tárolják, ami speciális, strapabíró töltőállomásokat követel meg. Ezek kiépítése és fenntartása jóval költségesebb, mint az elektromos töltőpontoké, ráadásul a hidrogén kezelése szigorú biztonsági előírásokat igényel a tűz- és robbanásveszély miatt.

Magyarországon ma is csupán néhány kísérleti hidrogéntöltő működik, és egy országos hálózat létrehozása csillagászati összegekbe kerülne. Eközben az elektromos autók töltőhálózata rohamosan bővül, az otthoni töltés kényelmével és a gyors töltőpontok egyre jobb elérhetőségével. A személyautós piacon az EV-k egyértelműen előnyben vannak, a hidrogén itt nem tudja felvenni a versenyt.

A nagy járművek terepe a hidrogén

A nehéz haszongépjárművek viszont tökéletes célpontjai a hidrogéntechnológiának. Kamionok, vonatok és városi, valamint a távolsági buszok nagy távolságokat tesznek meg, hatalmas energiaigényük van, és jellemzően előre kiszámítható útvonalakon közlekednek, ami egyszerűbbé teszi a célzott töltőhálózat kiépítését. Egy hidrogénhajtású kamion egyetlen töltéssel akár 800-1000 kilométert is képes megtenni, míg az akkumulátoros elektromos kamionok hatótávja a nehéz akkumulátorok miatt jelenleg 300-500 kilométer körül mozog. Magyarországon a Volánbusz és a MÁV már kísérletezik hidrogénhajtású buszokkal és a vonatok iránti igényt is felmérték. A városi buszoknál a hidrogén gyors, pár perces töltése biztosítja a menetrend tartását, ami komoly előny a napi üzemeltetésben.

Hidrogén előállítása: drága, de mégis van jövője

A hidrogén előállítása további kihívásokat rejt a személyautók számára. A zöld hidrogén, amelyet megújuló energiával, elektrolízissel nyernek, jelenleg költséges, és Magyarországon a nap- és szélenergia kapacitása ellenére a nagyüzemi zöldhidrogén termelés nagy beruházást igényel. Igaz van már jó példa.

A földgázból előállított szürke hidrogén olcsóbb, de jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, így nem illik a zöld célokhoz. Az ország 2030-ra tervezett 29%-os megújulóenergia-részaránya és a Paks II erőmű várható indulása miatti energiatöbblet a 2030-as évek elején, közepén javíthat a zöld hidrogén előállításának esélyein, de ez főként az ipari- és nagy járműves szektorokat szolgálja majd. A személyautóknál az elektromos töltés egyszerűbb és olcsóbb marad, és egyre gyorsabb is lesz.

Miért választjuk az elektromos autókat?

A fogyasztói szokások és a gazdasági realitások is az elektromos autók mellett szólnak. Magyarországon az EV-vásárlást állami támogatások és adókedvezmények segítik, míg a hidrogénhajtású modellek – például a Toyota Mirai vagy a Hyundai Nexo – drágák, és választékuk szűkös. A 2026-ban érkező KIF tarifa, amely a csúcsidőszaki áramfogyasztást várhatóan megdrágítja, a napközbeni, illetve várhatón az éjszakai olcsó töltésre ösztönzi az EV-tulajdonosokat, tovább könnyítve az elektromos autók integrációját. A hidrogénautóknál ilyen rugalmas rendszer nem létezik, és a töltőállomások ritkasága miatt a vásárlók nem látják a technológia előnyeit.

A személyautók piacán az elektromos járművek egyszerűbb infrastruktúrája, alacsonyabb költségei és a meglévő támogatások miatt a hidrogén nem tud érvényesülni.

A következő évtizedben a hidrogén a nagy energiaigényű, célzott alkalmazásokban erősödhet, míg a személyautók számára egy országos töltőhálózat kiépítése felesleges luxus maradna. A jövő zöld, de a személyautók esetében ez a jövő feltehetően elektromos lesz.

A Volánbusz hidrogén hajtású buszai

A Volánbusz 2022 februárjában kezdte meg a hidrogén üzemanyagcellás Solaris Urbino 12 Hydrogen tesztelését, amely a Zöld Busz Program részeként közforgalmú személyszállításban közlekedett Kőbánya-Kispest és Vecsés között. Ez a busz 350-400 km megtételére képes egy feltöltéssel, és kizárólag vízgőzt bocsát ki működése során. A hidrogént a Linde Gáz Magyarország Zrt. biztosítja, amely az ország egyetlen hidrogénkútját is üzemelteti.

2024-ben is folytatódtak a tesztek: Zalaegerszegen, Győrben és Miskolcon is tesztelik a hidrogénbuszokat, és a Volánbusz egy Toyota Caetano H2.City Gold típusú hidrogénbuszt is próbaüzembe helyezett a budapesti agglomerációban, ahol a járművek már több tízezer kilométert tettek meg. A budapesti Illatos úti töltőállomás nyitva áll a hidrogénbuszok számára.

A MÁV hidrogén üzemanyagcellás vonat tervei

A MÁV-Start mg anno 2022-ben indított piackutatást hidrogén üzemanyagcellás motorvonatok beszerzésére, amelyek a dízelmotorvonatokat válthatnák ki a nem villamosított mellékvonalakon. A hidrogén hajtású motorvonatok előnye, hogy nagyobb hatótávval rendelkeznek (akár 1000 km egy töltéssel), és emissziómentesek, így fenntartható alternatívát jelenthetnek a vidéki vasútvonalakon. A technológia még nyilván kísérleti szakaszban van, de Európában már több gyártó (például Alstom, Siemens) bemutatta ilyen járműveit, és Németországban, Franciaországban, Olaszországban rendeltek is már ilyeneket.

Forrás: green.hu