Szigorúbb büntetést kapnak a környezetszennyezők
- Környezetvédelem
- 2025. március 3.
- 0
A kormány a magyar emberek egészsége és környezetünk védelme érdekében újabb szigorításokat vezet be, hogy visszaszorítsa a környezetszennyezést. Az Energiaügyi Minisztérium (EM) által társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetekben foglalt intézkedések, így a megnövelt összegű környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási bírságok, valamint csatornabírság, a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozások nyilvánosságra hozatala, valamint a hulladékot jogellenesen elhelyezők helyszíni bírságolásának bevezetése a hatóságok még hatékonyabb fellépését segítik a jogsértést elkövetőkkel szemben - hívta fel a figyelmet közleményében a szaktárca.
A kormány elvárja, hogy a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg. Amennyiben ezeket a vállalatok nem tartják be, a „szennyező fizet” elv alapján, bírság kiszabására kerül sor.
A környezetvédelmi hatóság által a környezetvédelmi engedélyekkel összefüggésben kiszabható bírságok, a zajbírság, a levegőtisztaság-védelmi bírság összege 15-20 év óta változatlan
– idézte fel közleményében a minisztérium.
Ismertették: az új bírságszabályozás különbséget tesz a magánszemélyek, kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok között.
Az egyes környezetvédelmi bírságok módosításáról szóló kormányrendelet tervezetében foglaltaknak köszönhetően a környezetvédelmi bírság összegek jelentős mértékben, minimum a duplájára, de a jogsértés súlyával összhangban akár negyvenszeresére növekszik.
Amennyiben a beruházó környezetvédelmi engedély nélkül kezdte meg, illetve folytatja a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység gyakorlását, a napi bírság összege 100 ezer és 1 millió forint közöttire növekszik.
Ha a szükséges környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt megszerezte ugyan, azonban a tevékenységet az abban foglalt előírásoktól eltérően gyakorolja, a kis- és középvállalkozások esetében kiszabható bírság 500 ezer és 20 millió forint közötti összegre emelkedik. A nagyvállalatok esetében a bírság felső határa a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5 százaléka, de legfeljebb 2 milliárd forint
– részletezte az EM.
A tervezett szabályozás megállapítja a kiemelt környezetvédelmi szabályszegésre vonatkozó részletes előírásokat.
A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők nyilvántartásának tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet tervezete értelmében az a vállalkozás, amelyet a környezetvédelmi hatóság egy adott évben legalább 50 millió forint környezetvédelmi bírsággal sújt, a szigorúbb bírságok mellett további jogkövetkezményekkel is számolhat, természetes személyek esetében ez a bírságösszeg 10 millió forint.
A minisztérium figyelmeztet arra is, hogy a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozások nyilvánosságra kerülnek oly módon, hogy a szabályszegés tényét a környezetvédelmi hatóság bejegyzi a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (KSZNY) és erről tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert.
A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők meghatározott adatai a tárca honlapjára kerülnek ki és a környezetvédelmi hatóság a jogsértés fennállásáig eltiltja a vállalkozást a tevékenységtől.
A minisztérium kiemelte:
a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben javasolt, a jelenleginél jóval magasabb bírságösszegek hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb legyen az illegális hulladéklerakás.
Ezt segíti elő az is, hogy ezentúl a hatóságok helyszíni bírságot is kiszabhatnak a hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel szemben.
A kormány a természeti értékek megőrzése és fenntartása mellett vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme iránt is elkötelezett, ezért a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet tervezett módosításával a határértéken felüli szennyezés esetén a jelenlegi kétszeresére emelt csatornabírsággal szankcionálja a szennyvíz-kibocsájtókat – ismertette az EM.
- Az elsivatagosodás már nem távoli veszély Magyarországon sem
- Levideózták, ahogy fát dönt és gátat emel a hód
- Barna medve jelent meg az Aggteleki Nemzeti Park térségében
- Megkezdődik a szúnyogok elleni védekezés
- Nagyszabású turisztikai fejlesztés indul az Ipoly völgyében
- Erdő, zene és művészet találkozik májusban Kecskemét térségében
2026. május 17.
Élhetőbb városok nélkül nincs fenntartható jövő
2026. május 16.
Soha nem látott tengeri hőhullámok formálják át a bolygót
2026. május 15.
Melyik darázs veszélyes, és melyik hasznos?
2026. május 15.
Ritka esti látvány várja az égbolt szerelmeseit
2026. május 14.
Tudomány, lézerek és zöldenergia egyetlen estén Szegeden
2026. május 14.