Nemcsak az aszály a gond: rengeteg víz vész el Magyarországon

• Környezetvédelem
• 2026. július 3.
• 0

A víz megóvása már nem halasztható. A GKI szerint a szivárgások megszüntetése és a táj vízmegtartó képességének javítása is kulcsfontosságú.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb aszályok, a növekvő vízigény és az elöregedő infrastruktúra miatt egyre fontosabb kérdéssé válik Magyarország vízgazdálkodása. A GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint három területen lenne különösen sürgős beavatkozás: csökkenteni kellene a vízhálózati veszteségeket, visszaszorítani az illegális vízkivételeket, valamint jelentősen javítani a táj vízmegtartó képességét.

A szakértők szerint a jövő egyik legnagyobb kihívása nem pusztán az lesz, hogy mennyi víz áll rendelkezésre, hanem az is, hogyan gazdálkodunk vele.

Rengeteg víz tűnik el a hálózatból

Bár a lakossági vízfogyasztás az elmúlt években csak mérsékelten nőtt, a víziközmű-hálózat állapota komoly problémát jelent.

A becslések szerint a hálózatba betáplált ivóvíz 27 százaléka elszivárog, mielőtt eljutna a felhasználókhoz. Ez évente 50-55 milliárd forintos veszteséget jelent a lakossági vízdíjakkal számolva.

Az elemzés arra is rámutat, hogy a víziközmű-szektor működtetése egyre nagyobb anyagi terhet jelent. Míg 2024-ben a szektor árbevétele 380 milliárd forint volt, a működési költségek elérték az 500 milliárd forintot, a különbséget pedig költségvetési forrásból kellett fedezni.

Egyre több vizet használ az ipar és a mezőgazdaság

A jelentés szerint 2020 után az ipari vízfelhasználás is növekedésnek indult. Különösen a felszín alatti vízkivételek emelkedtek jelentősen, miközben a nettó ipari vízfogyasztás 2023-ban már 27 százalékkal haladta meg a 2021-es szintet.

A mezőgazdaságban még látványosabb a változás. Az egyre gyakoribb száraz időszakok miatt jelentősen bővült az öntözés, ennek következtében az agrárium vízfelhasználása 2023-ra több mint háromszorosára nőtt a 2010-es adatokhoz képest.

A vízkészlet nagy része nem Magyarországról származik

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Magyarország kedvező helyzetben van, hiszen az egy főre jutó elméleti vízkészlet csaknem 11 ezer köbméter évente.

A kép azonban ennél jóval összetettebb.

Az ország vízkészletének mintegy 94 százaléka külföldről érkezik, elsősorban a Duna és a Tisza vízgyűjtő területeiről. Ez azt jelenti, hogy Magyarország vízellátása nagymértékben függ a határainkon túli folyamatoktól is, ami különösen sérülékennyé teszi az országot.

A jövő kulcsa a víz helyben tartása lehet

A GKI szerint a megoldás nem elsősorban a vízfogyasztás drasztikus csökkentése, hanem egy új szemlélet kialakítása.

Ennek része lehet a vízhálózati veszteségek mérséklése, az engedély nélküli vízkivételek visszaszorítása, valamint a táj természetes vízmegtartó képességének helyreállítása.

A szakértők példaként említik az ellenőrzött elárasztásokat, a csatornarendszer átalakítását, valamint azt is, hogy bizonyos mélyebben fekvő területeken a szántóföldi művelést hosszabb távon erdők vagy fás legelők válthatnák fel, amelyek jóval hatékonyabban képesek megőrizni a csapadékot.

A klímaváltozás korában minden helyben tartott víz felértékelődik, ezért a szakemberek szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy az ország alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, és minél kevesebb értékes vízkészlet vesszen kárba.

Forrás: MTI