Nagy lehetőség a hazai zöldenergia-stratégiában

• Zöldenergia
• 2025. február 6.
• 1
• 0

A Nemzeti Földhő Stratégia szerint a földhő aránya a hőtermelésben 6,5 százalékról 25-30-ra nőhet, miközben 2035-ig 1 milliárd köbméter földgáz váltható ki, csökkentve az importfüggőséget és erősítve az energiafüggetlenséget.

A néhány hete közzétett magyar Nemzeti Földhő Stratégia célkitűzései szerint a geotermikus energia szerepe jelentősen növekedhet a következő években. Ennek keretében a teljes hőtermelésben a földhő aránya a jelenlegi 6,5 százalékról 25-30-ra emelkedhet. A tervezet 2026-ig a geotermikus energia hazai energetikai felhasználását a jelenlegi 6,4 petajoule-ról 8-ra, azaz 20 százalékkal kívánja növelni. 2030-ig pedig cél a mostani termelés megduplázása, elérve a 12-13 petajoule-t. Az új hasznosítások révén 2035-ig 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltása a cél, jelentősen csökkentve az ország importfüggőségét.

Magyarország földgázfogyasztása az elmúlt években érdemben csökkent: 2021-ben még 11 milliárd köbméter feletti volt, 2022-ben 9,4 milliárd, 2023-ban pedig már csak 8,5 milliárd volt. Ráadásul 2024-ben – dacára a hideg novembernek és decembernek – várhatóan 8 milliárd köbméter körül alakul. A csökkenés fő okai közé tartozik a növekvő gázárak és a megújuló energia felhasználását célzó támogatások kiszélesedése, ami miatt felpörgött a zöldátállás. A napenergia részesedése az áramtermelésben immár 25 százalék körüli: ez világviszonylatban a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb arány. A gazdaság stagnálása is szerepet játszik ebben – hiszen az ipar évente mintegy 5,5 milliárd köbméter gázt használ –, valamint a lakossági és az ipari energiahatékonysági intézkedések (például a szigetelés, a fűtés- és a termeléskorszerűsítés) kedvező hatásai is érdemben csökkentik a gázigényt. Ezzel pedig nő a magyar energiafüggetlenség.

A következő években ugyanakkor több modern, nagy hatékonyságú, ún. CCGT gázerőmű épül, hogy fokozatosan kiváltsák a régebbi, korszerűtlenebb létesítményeket.

Új, korszerű gázerőművek Magyarországon

Hazánk energiaszuverenitásának erősítése és a megújuló energiaforrásokhoz szükséges kiegyenlítő kapacitás biztosítása érdekében új gázerőművek épülnek a következő években. A fejlesztések modern, kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) technológiát alkalmaznak, és részben hidrogéntüzelésre is alkalmasak lesznek, ami a fenntarthatóság szempontjából is előnyös.

Az egyik kiemelt helyszín Tiszaújváros, ahol két gázerőműblokk épül, egyenként 500 MW maximális teljesítménnyel. Ezek éves átlagos termelése eléri az 5200 GWh-t. A beruházás barnamezős projektként valósul meg egy korábban kivont erőmű telephelyén, ezzel is hasznosítva a meglévő infrastruktúrát.

A másik fontos fejlesztési helyszín Visonta, ahol egy új gázerőműblokk építését tervezik. Ennek maximális teljesítménye 650 MW, éves átlagos termelése pedig 3800 GWh lesz. Mindkettő megépítése várhatóan 3-3,5 év lesz, és az ország energiarendszerének stabilitását szolgálják, hozzájárulva a régi kapacitások fokozatos kiváltásához és az energiatermelés megbízhatóságának növeléséhez.

Globális trendek, perspektívák

A geotermikus energia, amely a föld belső hőjét hasznosítja, az új technológiáknak köszönhetően jelentős áttörés előtt áll. Ez jelenleg a globális energiaigény kevesebb mint 1 százalékát fedezi, azonban az olyan innovációk, mint a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, új lehetőségeket nyitnak a föld alatti hőforrások hozzáférésében. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2024. decemberi előrejelzése szerint a folyamatos technológiai fejlesztések révén a geotermikus energia a globális villamosenergia-igény növekedésének akár 15 százalékát fedezheti 2050-re, a kapacitás pedig világszerte a 800 gigawattot is elérheti.

A következő generációs geotermikus rendszerek – különösen a fejlettebbek (Enhanced Geothermal Systems, EGS) – rendkívüli potenciált mutatnak. Ezek az új technológiák hidraulikus repesztési technikákat alkalmaznak, hogy mesterséges hőtározókat hozzanak létre olyan sziklákban, ahol korábban nem volt hozzáférhető természetes geotermikus forrás. Az ilyen innovációk átalakíthatják a geotermikus energiát, egy réspiaci megoldás a tiszta, folyamatos energiaellátás egyik kiemelt forrásává válhat. Ez különösen fontos az olyan, szakaszosan működő megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia kiegészítéseként.

A geotermikus energia előnyei közé tartozik a megbízhatóság és a folyamatos termelés (ellentétben a nap- és a szélenergiával), a földhő így kiemelten fontossá válik a globális energiapiac stabilitása szempontjából. A technológia fejlődése nemcsak az energiaellátás diverzifikációját teszi lehetővé, hanem a karbonsemlegesség felé vezető úton is növelheti a geotermikus energia szerepét. Az Európai Parlament korábbi állásfoglalása is hangsúlyozza, hogy a földhő felhasználásának legnagyobb potenciálja az EU-ban a távfűtési és távhűtési rendszerekben rejlik.

Források: 

makronom.eu

https://www.iea.org/reports/the-future-of-geothermal-energy

https://kormany.hu/hirek/nemzeti-foldho-strategia-2030-ig-megketszerezzuk-a-geotermikus-energia-hazai-felhasznalasat

Fotó: Freepik