Mocsárkert – a legkisebb vizes menedékhely

• Környezetvédelem
• 2025. július 25.
• 5
• 0

Mi is az a mocsárkert? A hosszú, forró, csapadékszegény időszakok egyre több vizesélőhely kiszáradását okozzák, ezzel együtt pedig számos növény- és állatfaj kerül veszélybe. Azonban mi magunk is tehetünk a biodiverzitás megőrzéséért, még akkor is, ha csak egészen kicsike hely áll rendelkezésünkre a kertünkben. Mutatjuk, hogyan készíthetünk mocsárkertet!

A mocsárkert, ahogy a neve is mutatja, tulajdonképpen egy mini-mocsár, vagyis kicsinyített mása a nagyobb kiterjedésű mocsaras élőhelyeknek. A jó hír pedig az, hogy egészen kis vízfelület is elég ahhoz, hogy egy különleges hangulatú, többféle növényből álló, számos állatnak szaporodó- és óvóhelyet nyújtó területet alakítsunk ki akár pár óra leforgása alatt.

A mocsárkert alapok

Jelöljük ki a kertben a mocsártkert helyét, lehetőleg egy félrányékos részen, ahol nem tud túl sok levél belehullani a környező fákról. A terület minimális mérete körülbelül 1 négyzetméter, de természetesen nagyobbat is készíthetünk. Szerencsére nem kell túl sokat ásnunk, ugyanis elég nagyjából 10-40 centiméter mélységet kialakítani. Arra figyeljünk, hogy vagy fokozatoson mélyüljön a meder, vagy legyen pereme a mocsarunknak, hogy a madarak és más élőlények a partról tudjanak inni és ki-be közlekedni.

Figyeljünk a helyi építési szabályokra is, tartsuk be a telekhatártól szükséges távolságot. Vegyük figyelembe azt is, hogy kutya, macska, kisgyerek mennyire férhet hozzá: jobb ha tőlük elzárt területen hozzuk létre a tavacskánkat. Azt is nézzük meg, hogy egy esetleges nagy esőzés után mennyire vezeti oda a domborzat a csapadékot, nehogy egy kiadós zuhé után meglepetésben legyen részünk.

A bélelés

Ha kiástuk a medret, béleljük ki geotextíliával. Figyeljünk rá, hogy ne legyenek a talajban kiálló, éles kövek vagy gyökérdarabok. Ezután tegyük bele a tófóliát úgy, hogy a mocsár peremére is jusson. Ha ezzel készen vagyunk, tegyük vissza a meder aljába a kiásott föld körülbelül felét. A mocsár peremén kilátszó tófóliát fedjük le nagy, lapos kövekkel (ha túl kicsi kavicsokat használunk, kialakulhat egy úgynevezett kapilláris szívózóna, és igen hamar távozhat majd a víz a mocsarunkból).

A növényzet

A különböző növényekkel érdemes úgy kalkulálni, hogy körülbelül a vízfelület felét foglalják el. Itt mindenki a kedve szerint válogathat a szebbnél szebb vízinövények közül, persze célszerű az égövnek megfelelő fajokat választani (a trópusi növényeket meleg helyen tudjuk csak átteleltetni). Nagyon jól mutat a mini-mocsárban például a mocsári nőszirom, a tavi káka, a mételyfű, a törpegyékény, a békaszittyó, a nyílfű, a réti füzény, de ezeken kívül is még számos más, sekély vízben élő növény közül választhatunk.

A karbantartás

Miután elültettük a növényeket és feltöltöttük a mocsárkertünket vízzel, nem lesz más dolgunk, csak a szárazabb időszakokban rendszeresen pótolni az elpárolgott vizet. Ha pedig esetleg nagyon bealgásodna a mocsár, a legjobb, ha hagyjuk pár napra teljesen kiszáradni, majd utána töltsük fel friss vízzel újból. Természetesen amennyiben ebihalak vagy más élőlények lakják már a mocsarunkat, mindenképpen helyezzük át a száradási idő alatt ideiglenesen egy vödör vagy lavór vízbe, nehogy elpusztuljanak.

Sokféle lakóra számíthatunk

Valószínűleg előbb-utóbb mindenki megtalálja ezt a kis vizesélőhelyet, akinek a kertünkben és a környéken szüksége van rá. Minden bizonnyal megjelennek majd a szúnyoglárvák is, ám aggodalomra nincs ok, biztosan számíthatunk az ezeket fogyasztó fajok (békák, szitakötők, különböző vízi rovarok) jelenlétére is. Szinte biztos, hogy jönnek majd inni a darazsak és más rovarok is, valamint kertünk madarai, sündisznói is olthatják innen a szomjukat.

Forrás: green.hu