Kisebb döntések, nagyobb változás: így alakulhat át Európa étrendje

• Környezetvédelem
• 2026. június 13.
• 0

Négy év kutatás után nyilvánossá váltak a PLAN’EAT eredményei: Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres.

Négy év kutatás, több ezer résztvevő és számos európai szakmai szereplő együttműködése után lezárult a PLAN’EAT projekt, amely arra kereste a választ, hogyan lehet az európai élelmiszerrendszert egyszerre egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá tenni.

A kutatás egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a változás nem feltétlenül nagy lemondásokkal kezdődik. Sok esetben már kisebb, hétköznapi döntések is mérhető hatással lehetnek az egészségre és a környezetre.

A projekt az Európai Unió Horizon Europe programjának támogatásával valósult meg, és 2022–2026 között vizsgálta azokat a társadalmi, kulturális és környezeti tényezőket, amelyek meghatározzák az emberek étkezési szokásait Európa-szerte.

A munka során 2468 állampolgárt és 592 élelmiszeripari, szakpolitikai és társadalmi szereplőt vontak be különböző gyakorlati programokba, kérdőívekbe, közös tervezési folyamatokba és úgynevezett Living Lab kezdeményezésekbe.

Nem radikális diétákban látják a megoldást

A projekt eredményei szerint az egészségesebb étrendre való átállás nem feltétlenül jelent teljes életmódváltást egyik napról a másikra. A kutatók szerint sokat számíthat például, ha több növényi eredetű élelmiszer kerül az étrendbe, ha csökken a vörös- és feldolgozott húsok fogyasztása, ha gyakoribbá válik az otthoni ételkészítés, vagy ha a mindennapokban nagyobb szerepet kapnak a teljes értékű alapanyagok.

Szintén fontos megállapítás volt, hogy az étkezési döntéseket nem lehet pusztán egyéni felelősségként kezelni. Az árak, az elérhetőség, a közétkeztetés, a helyi kínálat és a társadalmi környezet egyaránt alakítja azt, hogy végül mi kerül az asztalra.

Az élelmiszer valódi ára nem a pénztárnál derül ki

A projekt egyik legtöbbet idézett eredménye a True Cost Accounting (TCA), vagyis a valódi költségszámítás továbbfejlesztése lett.

A megközelítés szerint az élelmiszerek ára sokszor nem tükrözi azok teljes társadalmi és környezeti költségét.

A kutatók becslése alapján az európai élelmiszer-értéklánc évente körülbelül 800 milliárd euró gazdasági értéket állít elő, miközben 966 milliárd eurónyi rejtett költség is keletkezik. Ennek jelentős része egészségügyi következményekből, kisebb része környezeti terhelésekből származik.

Ide tartozhat többek között az üvegházhatású gázok kibocsátása, a vízhasználat, a biodiverzitás csökkenése vagy az egészségügyi rendszerekre nehezedő többletterhelés.

Új irány jöhet az európai élelmiszerpolitikában

A PLAN’EAT nem állt meg a kutatási eredményeknél. A projekt résztvevői húsz szakpolitikai javaslatot dolgoztak ki, amelyeket valós környezetben is teszteltek.

A javaslatok között szerepel az egészségesebb közétkeztetés támogatása, a magas cukor-, zsír- és sótartalmú termékek reklámozásának korlátozása, valamint olyan gazdasági ösztönzők kialakítása, amelyek kedvezőbbé tehetik az egészségesebb választásokat.

A kezdeményezés részeként felmerült egy Európai Élelmiszerpolitikai Tanács létrehozása is, amely erősebb kapcsolatot teremthetne a kutatók, döntéshozók és társadalmi szereplők között.

Magyarország is részt vett a munkában

A projekt magyar partnerei között szerepelt a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, valamint az Environmental Social Science Research Group.

A hazai programok egyik fontos eleme az volt, hogy alacsony jövedelmű egyszülős családokkal dolgoztak együtt, és olyan megoldásokat kerestek, amelyek a gyakorlatban is segíthetik az egészségesebb és fenntarthatóbb étkezést.

A kutatás végső üzenete talán az, hogy az étkezés nem pusztán egyéni döntések sorozata, hanem egy összetett rendszer része. És bár a változás nem egyik napról a másikra történik, a mindennapi választások hosszabb távon sokkal nagyobb hatással lehetnek, mint elsőre gondolnánk.

Forrás: egeszsegkalauz.hu