Kína fenyegeti a nyugati szövetségi rendszer technológiai dominanciáját

Környezetvédelem, Zöldenergia
2025. május 19.
9
0

Megosztás:

Kínában politikai kérdéssé vált a környezetvédelem, mert rájöttek arra, hogy ha nem változtatnak eddigi felfogásukon, akkor megfulladnak.

Kínában központi politikai kérdéssé vált a környezetvédelem és a fenntarthatóság, miközben energiatermelésük az elmúlt húsz évben megötszöröződött, és az ázsiai ország adja a világ ipari termelésének 31 százalékát – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének vendége, Salát Gergely egyetemi oktató, sinológus kifejtette, hogy Kínában az 1950-es évektől kezdve a környezeti, környezetvédelmi kérdéseket alárendelték a gazdasági fejlődésnek, a 2000-es évek elején azonban kialakult egy igény a változásra. Megértették, hogy hiába a gazdasági növekedés, ha annak egy részét a környezeti pusztulás megállítására kell felhasználni.

Áder János felidézte, a kiotói klímamegállapodás alól Kína felmentést kapott; abban az időben még fejlődő országnak számított, mára viszont Kína lett a legnagyobb kibocsátó. Lényeges szempontnak nevezte, hogy míg Kína 2013-ban a villamos energia 75 százalékát szénerőművekben állította elő, ez ma 59 százalék úgy, hogy energiaigényük rendkívüli mértékben nőtt.

Kína energiatermelése az elmúlt húsz évben megötszöröződött

Salát Gergely azt mondta, Kína energiatermelése az elmúlt húsz évben megötszöröződött, és ennek a felét még mindig szénerőművekben állítják elő. Örvendetes azonban – jelezte –, hogy nő a megújulók aránya: a villamosenergia-előállítás 18 százalékát adják a nap-, szél- és vízerőművek. Kitért arra is, hogy Kína célja, hogy 2030 előtt elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, és 2060-ra vállalták a karbonsemlegességet, ami állami program lett. A környezetvédelmet politikai szintre emelték, prioritássá tették, ezért hatalmas összegeket fektetnek a zöldenergia-technológiák kifejlesztésébe és az erőműépítésekbe.

Áder János hangsúlyozta, hogy Kínában komoly kutatás-fejlesztés zajlik, ebben az ország az elmúlt 15-20 évben fantasztikus eredményeket ért el.

A sinológus ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy 2005-ben hirdettek meg egy 15 éves kutatás-fejlesztési programot, aminek a lényege, hogy az akkori „nulla egész valahány százalékról” a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékát kell e célra költeni 2020-ra. Ezt sikerült is teljesíteni. Úgy oldották meg – tette hozzá a szakértő –, hogy technológiai és tudományos területeket jelöltek ki, amelyekbe „öntik” az állami pénzt, és a zöldtechnológiák mindig ezek között vannak.

Kína mára „éltanuló” lett az e-közlekedés és e-mobilitás terén

A műsorban szó esett arról is, hogy Kína mára „éltanuló” lett az e-közlekedés és e-mobilitás terén, a világ legnagyobb elektromosjármű-exportőre lett.

Salát Gergely közlése szerint Kína felismerte, hogy a hagyományos, belső égésű motoros járműgyártásban nem tudják behozni a nagy európai vagy japán cégeket, így az elektromosautó-gyártásba fektettek. Rengeteg, körülbelül száz ilyen vállalat és akkumulátorgyártó jött létre, amelyek egymással is versenyben vannak, óriási a túltermelés, amely az árakat nyomja le. Közülük lesznek olyan cégek, amelyek kiesnek a versenyből, de azok – például a BYD –, amelyek fennmaradnak, verhetetlenek lesznek.

Az elektromosautó-gyártás magyarországi vonatkozásairól a szakember azt mondta: ezen a téren a Szegeden üzemet építő és a Magyarországon európai központját létrehozó BYD piacvezető a világon, megelőzve a Teslát. Ráadásul a BYD a teljes termelési láncot uralja, saját magának állítja elő az alkatrészeket is. „Egészen biztos, hogy a következő évtizedek meghatározó szereplője lesz ez a cég” – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a BYD szegedi gyára nem a magyar tízmilliós, hanem az európai piacnak állít majd elő autókat, és a szegedi mellett még öt másik gyára épül a világon.

A Debrecenben üzemet építő akkumulátorgyártó, a CATL a német elektromos autókhoz fog akkumulátort előállítani, a cég a világ akkumulátortermelésének 37 százalékát adja. Türingiában már elkezdték a gyártást, és semmilyen környezeti probléma nem vetődött fel az üzem működése óta eltelt két évben – ismertette.

Kereskedelmi háború

„Óriási bajban vagyunk, nem véletlen a most kitört kereskedelmi háború. Egész egyszerűen a fejünkre nőnek, és fenyegetik az amerikai szövetségi rendszer technológiai dominanciáját” – fogalmazott.

Kitért arra, hogy a kínai vezetés már-már vallásosan hisz a tudományban és a technikában, és még több pénzt fog olyan területekbe fektetni, mint a mesterséges intelligencia vagy a robotika.

„Hogy a versenyt ki nyeri, az attól függ, ki mennyire tudja felkötni a gatyáját” – mondta Salát Gergely, hozzátéve: a Nyugatnak most nincs más választása, mint hogy hasonló módon támogassa a saját kutatás-fejlesztését. Adminisztratív módokon – például vámok kiszabásával, bizonyos áruk szállításának gátolásával – nem lehet ezt a technológiai versenyt megnyerni. „Kőkemény” befektetések kellenek az oktatásba, a kutatásba, a fejlesztésbe, a tudományba – jelentette ki a szakértő.