Járdába épített napelemek a jövő városaiban?

• Jó hírek, Környezetvédelem, Zöldenergia
• 2025. december 31.
• 0

A szakértők szerint a hagyományos helyszínek, így a tetők helyett érdemes lehet járdába telepíteni a napelemeket.

A várostervezésben a napenergia hasznosítása, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – amely szerint a mindennapi szolgáltatások többsége negyedórán belül elérhető – gyakran egymástól független szempontként jelenik meg. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy ezek összehangolt alkalmazása hozza a legnagyobb fenntarthatósági eredményt környezeti, társadalmi és gazdasági téren egyaránt – számolt be róla a PV Magazine.

A Concordia Egyetem kutatói szerint a zöld városi logisztika egyik kulcsa a járdákba integrált fotovoltaikus panelekre épülő napenergia-használat, amely elektromos járművekkel működő szállítási rendszereket lát el energiával. Ezzel párhuzamosan a tetőket, kisebb telkeket és más hagyományos napelemes helyszíneket közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítanák.

A napelemes járdák fejlesztésével világszerte egyre több vállalat foglalkozik, köztük a magyar Platio is. A cég fotovoltaikus térburkolatai nemcsak energiát termelnek, hanem újrahasznosított műanyag felhasználásával készülnek, így a körforgásos gazdaságot is támogatják.

A 15 perces városmodell lényege, hogy az élelmiszerboltok, termelői piacok és közösségi kertek egyenletesen oszoljanak el a városrészekben, lehetővé téve, hogy a lakosok többsége egy kilométeren belül jusson friss, egészséges élelmiszerhez.
„Azt vizsgáljuk, miként kapcsolható össze az energia, a mobilitás, a földhasználat és a társadalmi funkciók rendszere annak érdekében, hogy a mindennapi szükségletek közelebb kerüljenek az emberekhez, és csökkenjen a fosszilis üzemanyaggal történő közlekedés” – fogalmazott Caroline Hachem-Vermette, a kutatócsoport tagja.

A tanulmány esettanulmányként az ontariói London városában található West 5 intelligens közösséget vizsgálta. Az elemzés arra fókuszált, miként hat egymásra a térhasználat, a kibocsátás, a gazdaságosság és a napenergia-termelés. A kutatók elsősorban a 600×600 milliméteres, 15 százalékos hatékonyságú járdanapelemeket elemezték, amelyek egyenként körülbelül 100 watt teljesítmény leadására képesek.

A vizsgált területen az éves átlagos napsugárzás 3,69 kWh/m²/nap, ami nagyjából 286 napsütéses napnak felel meg. A számítások szerint mindössze 98 négyzetméternyi napelemes járda elegendő lenne a teljes városi mobilitási rendszer energiaellátásához, miközben az emisszió akár 98 százalékkal csökkenthető.

További előnyt jelent, hogy ha a tetőfelületek 13,8 százalékát, a homlokzatok 10 százalékát, valamint a parkolók 15 százalékát zöldségtermesztésre használják, a városrész részben önellátóvá válhat. A kutatók szerint a modell gyakorlatilag egy elosztott agrofotovoltaikus rendszerként működik, ahol a napelemek nem csupán energiatermelő eszközök, hanem az energiaellátás, a közlekedés, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei is.

Forrás: alternativenergia.hu