Ideje több figyelmet fordítani a víz-kérdésre

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2025. október 17.
• 12
• 0

A víz kérdése egyre sürgetőbb: kutatások, szakemberek, tudósok, gazdák, erdészek kongatják a vészharangot.

Ha nem történik előrelépés a vízgazdálkodásban, nemcsak a vizes élőhelyek és a hazai vízkészletek kerülhetnek veszélybe, hanem hosszú távon az élelmezésbiztonságunk is. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy minden korosztály figyelmét felhívjuk a víz szerepére és védelmére. Ezt a célt szolgálta a Közös Jövőnk Kárpát-medencei Környezetvédelmi Verseny is, amelyet a Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány és Népfőiskola szervezett, dr. Áder János, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke fővédnökségével. A rendezvény egyik résztvevője, dr. Takács István őrnagy – a Magyar Honvédség II. Területvédelmi Ezredének tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza és a Tokaj-Hegyalja Egyetem docense – kutatásai révén különösen közelről látja a víz és a mezőgazdaság összefüggéseit.

A víz mint stratégiai kérdés

Takács István a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájában szerzett első doktori fokozatát, kutatásai középpontjában a növénytermesztés állt. Az interjúk és terepkutatások során azonban hamar világossá vált számára, hogy a mezőgazdaság egyik legsúlyosabb problémája az öntözés hiánya és a vízgazdálkodás rendezetlensége. Ez a felismerés késztette arra, hogy a Közös Jövőnk pályázatban is e témára koncentráljon.

Mint mondja, a víz ma stratégiai erőforrás, amely nélkül nemcsak a mezőgazdaság működése, hanem az ország biztonsága is veszélybe kerülhet. „Öntözés nélkül ma már nem beszélhetünk modern mezőgazdaságról, de ha a vízkészletünket nem tudjuk megóvni, hamarosan nem beszélhetünk mezőgazdaságról sem” – hangsúlyozza. A szakember szerint létfontosságú, hogy a vízvisszatartó rendszerek, csatornák, zsilipek és átemelők helyreállítása újra napirendre kerüljön, és a víz az ország határain belül maradjon.

A vízkészletek védelme szerinte nem csupán környezetvédelmi, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. „Egy katonai konfliktusban az ivóvíz éppúgy célpont lehet, mint bármely más stratégiai erőforrás. Minden csepp vízre szükségünk van, és meg kell tanulnunk megvédeni azt” – teszi hozzá.

A hadsereg és a víz kapcsolata

Dr. Takács szerint a haza védelme nemcsak a hadsereg feladata, hanem a hátország erejét és kitartását is feltételezi. Magyarország egyik legfontosabb erőforrása pedig a mezőgazdasági kultúrája – márpedig ez csak egészséges víz- és talajviszonyok mellett tartható fenn.

A víz ugyanakkor nemcsak hiányával, hanem bőségével is kihívást jelent. Az árvizek, belvizek kezelése, az ezekkel járó védekezés során a honvédség rendszeresen segíti a civil lakosságot és az önkormányzatokat. „A hadsereg eszközökkel és emberi erővel is részt vesz a védekezésben – a víz tehát egyszerre védendő érték és fenyegető erő” – fogalmaz a kutató.

A gazdák szemszögéből: az öntözés a legnagyobb kihívás

Takács István korábbi kutatásai során 27 gazdálkodóval készített interjút Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A válaszok egybehangzóak voltak: a mezőgazdaság legégetőbb gondja a vízhiány és az öntözés hiánya. Minden más problémát – a generációváltást, a pályázati rendszert vagy a munkaerőhiányt – csak másodlagosnak tartották ehhez képest.

„A csapadékra ma már nem lehet alapozni. Ha nincs víz, nincs termés, nincs takarmány, és végső soron nincs élelmiszer sem. Ez pedig az élelmiszer-biztonságunkat veszélyezteti, és függővé tehet bennünket más országoktól” – figyelmeztet Takács.

A helyzet megoldása szerinte csak komplex vízgazdálkodási reformmal lehetséges: a régi öntözőárkok és vízelvezető rendszerek helyreállításával, valamint a folyók vizének hatékonyabb hasznosításával. Mint mondja, „ha a folyók úgy folynak át az országon, hogy a mezőgazdaság semmit sem tud hasznosítani belőlük, akkor a víz létezése puszta adottság, nem pedig erőforrás”.

Alkalmazkodás és tudás – a jövő kulcsa

A klímaváltozás miatt egyre hosszabb és szárazabb időszakokra kell számítani, ezért a kutató szerint a vízzel való takarékos gazdálkodás lesz a következő évtizedek kulcsa. A mezőgazdaság válasza a kihívásra a szárazságtűrő növényfajták elterjesztése és az öntözés racionalizálása lehet.

„A jövő háborúi könnyen az ivóvíz miatt törhetnek ki” – mondja, majd hozzáteszi: „a vizet nemcsak megőrizni kell, hanem el is kell juttatni oda, ahol szükség van rá – egészen a legkisebb alföldi településekig is.” Hollandiát említi jó példaként, ahol a vízgazdálkodás szinte művészet, és minden cseppet hasznosítanak.

A legnagyobb kihívás: az ember hozzáállása

A szakember szerint a legnagyobb környezeti probléma nem a vízhiány, hanem az emberi gondolkodásmód. „Fel kell ismernünk, hogy a természet részei vagyunk, és nem mi uraljuk a természetet. Tisztelnünk kell azt, és nem befolyásolni akarni” – mondja.

Különösen fontosnak tartja az oktatást és a szemléletformálást. A gyerekek szerinte érzékenyek és érdeklődőek, csak irányt kell mutatni számukra. „Nem megváltoztatni kell a fiatalokat, hanem segíteni őket abban, hogy rátaláljanak a valós értékekre. Ha megértik a víz, a természet és az emberi felelősség kapcsolatát, akkor van esély arra, hogy tudatosabb, fenntarthatóbb jövőt építsünk.”

Forrás: Greendex