Hogyan borul fel a természet egyensúlya a klímaváltozással?

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. január 20.
• 0

Számtalan vizsgálat bizonyítja, hogy már a hőmérséklet egészen csekély emelkedése is elegendő lehet ahhoz, hogy vadvirágok százai kezdjenek el a megszokottnál jóval korábban virágozni.

Klímaszélsőségek a szemünk előtt: miért ad okot aggodalomra a téli vadvirágzás?

Az idei tél során szokatlanul sok vadon élő növény borult virágba, jóval a megszokott időpont előtt. A százszorszépek, pitypangok vagy más vadvirágok látványa ugyan üde színfoltot vihet a januári szürkeségbe, valójában azonban komoly figyelmeztető jel: a klímaszélsőségek drasztikusan eltolják a növények természetes életciklusát.

Ezek a fajok normális körülmények között tavasszal, a fagyok elmúltával és a hőmérséklet tartós emelkedésével kezdenek virágozni. Most azonban, amikor a globális átlaghőmérséklet már mintegy 1,4 °C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet, a természetes rendszerek egyre látványosabban kibillennek az egyensúlyukból.

A növényvilág mint a klímaválság indikátora

A 2025-ös év szélsőséges időjárási eseményeit követően az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata, a Met Office arra figyelmeztetett: az ország növényvilága a klímaváltozás egyik legszemléletesebb mutatójává vált.

A változások nemcsak statisztikákban, hanem a mindennapi környezetünkben is megfigyelhetők – kertekben, parkokban, utak mentén.

Mit mutatnak a hosszú távú megfigyelések?

A Brit és Ír Botanikai Társaság (Botanical Society of Britain and Ireland – BSBI) több mint egy évtizede koordinálja az Újévi Növényvadászat (New Year Plant Hunt) programot. A kezdeményezés célja, hogy önkéntesek feljegyezzék, milyen növényfajokat látnak virágzó állapotban az újév környékén.

Az idei felmérés eredményei különösen beszédesek:

• 301 őshonos növényfajt találtak virágzó állapotban,

• miközben normál esetben mindössze 8–10 faj virágzik januárban,

• az őshonos és nem őshonos fajokat együtt számolva 643 faj mutatott virágzást, holott az átlag mindössze 34 lenne.

A leggyakrabban megfigyelt fajok között szerepelt a százszorszép (Bellis perennis), a pitypang és a közönséges aggófű.

Meleg telek, eltolódó ciklusok

A hosszú távú adatok alapján 2016 és 2025 között a november–decemberi átlaghőmérséklet 3 és 11 °C között alakult. A megfigyelések szerint minden egyes 1 °C-os hőmérséklet-emelkedéshez átlagosan 2,5 újabb virágzó növényfaj társult egy adott helyszínen.

„Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a klímaváltozás válogatás nélkül hat a vadon élő élőlényekre” – hangsúlyozta Kevin Walker, a BSBI szakértője.
„Ez egy olyan látható jel, amelyet bárki észrevehet a saját kertjében vagy lakókörnyezetében.”

Deborah Hemming, a Met Office Vegetáció–Klíma Interakció Kutatócsoportjának vezetője szerint az eredmények világosan mutatják, hogy az egyre gyakoribb és intenzívebb klímaszélsőségek eltolják a növények és állatok természetes ritmusát.

Rekordközeli meleg évek sora

Az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának (C3S) adatai alapján nagy valószínűséggel 2025 a második vagy harmadik legmelegebb évként kerül be a mérések történetébe. Az előzetes elemzések szerint az év hőmérséklete a 2023-as szinthez hasonló, de elmarad a rekordmeleg 2024-es évtől, amely továbbra is a legmelegebb év marad.

Nem csak az Egyesült Királyság érintett

Bár a Met Office vizsgálata az Egyesült Királyságra fókuszált, egy friss tanulmány az Agricultural and Forest Meteorology folyóiratban arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás Európa más térségeiben is alapjaiban alakítja át a virágzási mintázatokat – sőt, sok helyen már meg is tette.

Néhány példa:

• Bonnban az almafajták („Golden Delicious”, „Cox Orange”, „Boskoop”) virágzása az elmúlt 60 évben évtizedenként átlagosan két nappal előrébb tolódott,

• Spanyolországban az 1970-es évek közepe óta több évelő faj virágzása évtizedenként hat nappal korábbra került.

Ugyanakkor ellentétes irányú változások is megfigyelhetők. Bizonyos régiókban a nem megfelelő téli lehűlés miatt a virágzás késhet, vagy akár el is maradhat, még akkor is, ha a tavasz összességében melegebb.

Mit jelent mindez a jövőre nézve?

A kutatók szerint a következő évszázad során:

• Dél-Spanyolországban, Marokkóban és Tunéziában az alma, mandula és pisztácia virágzása késhet, és nőhet a virágzás meghiúsulásának kockázata,

• Közép-Európában viszont az alma, körte, szilva és cseresznye esetében a korábbi virágzás válhat egyre gyakoribbá,

• Észak-Spanyolországban a virágzási időpont akár lényegében változatlan is maradhat.

Éppen ezek az eltérő mintázatok teszik különösen fontossá, hogy faj- és régióspecifikusan értsük meg a növények reakcióit. Ez a tudás kulcsfontosságú lehet a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fajták kiválasztásához és a jövő mezőgazdasági tervezéséhez.

Összegzés

A téli vadvirágzás első pillantásra ártalmatlan jelenségnek tűnhet, valójában azonban a klímaváltozás egyik leglátványosabb és legaggasztóbb tünete. A természet naptára elcsúszik – és ez nemcsak esztétikai kérdés, hanem ökoszisztémák, mezőgazdasági rendszerek és élelmiszer-ellátás jövőjét érintő kihívás.

 

Forrás: Greenfo