Háromszoros évfordulót ünnepel az Aggteleki Nemzeti Park

• Jó hírek
• 2025. szeptember 29.
• 20
• 0

Az idei év egy különleges, ritkán adódó, háromszoros jubileumot hozott az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság számára.

200 éve tárta fel Vass Imre, hazánk első igazi barlangi felfedezője a Baradla-barlang főágának folytatását, idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját az Aggteleki Nemzeti Park és 30 évvel ezelőtt az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangjai felkerültek az UNESCO Világörökségi listára, egyetlen természeti világörökségként – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, az Aggteleki Nemzeti Park jubileumi évének emlékülésén az Edelényi Kastélysziget dísztermében, csütörtökön.

Amikor Vass Imrét elkezdte foglalkoztatni a Baradla barlang kutatásának gondolata és a folytatásának megtalálásán fáradozott, már akkor felmerült benne, hogy ezzel mind a barlangot, mind hazáját nevezetesebbé teheti. 1825. július 1-én továbbjutott a Baradla akkori végpontját jelentő Vaskapun, és feltárta főágának a folytatását. A térkép mellé a barlang leírását is elkészítette, mely később 1831-ben nyomtatásban is megjelent. Ez a mű lett a hazai barlangkutatás első tudományos értékű monográfiája. Az emlékév kapcsán Székely Kinga tollából egy életrajzi könyv született Vass Imréről, és a most megrendezésre került ünnepi eseményen bemutatták a Mélység vándora című filmet, amely a 200 évvel ezelőtt történt felfedezésnek a történetét meséli el.

A barlangok jó állapotának fenntartása, javítása gyakran csak aktív természetvédelmi kezelés, gyakorlati beavatkozások révén valósítható meg

Ezért 160 évvel később, 1985. január 1-én a barlangok védelme érdekében megalapították az Aggteleki Nemzeti Parkot. Azóta is folyamatos fejlesztések valósultak meg az Igazgatóság területén, 2014 és 2021 között 7 KEHOP és 3 Interreg projekt teljesült 4,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból. A korszerűsítések jelenleg is folytatódnak, új KEHOP Plusz programok indultak el 3,3 milliárd forint értékben – ismertette az államtitkár.

A magyarországi barlangok tekintetében következő nagy lépés volt, hogy 1995. december 6-án az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai közösen megkapták a világörökségi címet. A helyszín azért egyedülálló, mert viszonylag kis területen sokféle barlangtípus van jelen, a klasszikus hideg vizes barlangoktól kezdve, a függőleges aknabarlangokon keresztül a hidrotermális barlangokig. Történelmi és kulturális jelentőségük is igen komoly, több mint 30 barlangban találták már meg őskori kultúrák nyomait. A legnevezetesebb régészeti lelőhely a Baradla-Domica-barlangrendszer, amelyet vízgyűjtő területével együtt 2001-ben a Ramsari Egyezmény hatálya alá is helyeztek – részletezte az államtitkár.

Kifejtette, hogy az elmúlt 10 évben jelentősen megnövekedett Magyarország ismert barlangjainak száma, illetve járatainak hossza, mintegy 4200 barlang található az Országos Barlangnyilvántartásban, az előző évben a nagyközönség számára kiépített barlangokat közel 500 ezren keresték fel. Jelenleg több mint 30 barlangi bemutatóhely üzemel az országban, a leghosszabb a budapesti Pál-völgyi, a legmélyebb a bükki Bányász, a legismertebb, legrégebben kutatott, évszázadok óta látogatott az aggteleki Baradla-barlang. Különböző uniós pályázatnak köszönhetően pedig mintegy 160 barlangban és 15 természetvédelmi szempontból jelentős bányavágatban történt állagmegóvó, illetve rekonstrukciós beavatkozás.

A jubileumi rendezvényen az államtitkár Vass Imre-érmet adott át Vass Imre ükunokájának és megköszönte a kutatóknak, természetvédőknek, idegenvezetőknek, helyieknek és döntéshozóknak a páratlan természeti értékek fennmaradásához szükséges áldozatos munkáját.

Forrás: kormany.hu