Erőteljes zöld átmenet Kínában

• Környezetvédelem, Zöldenergia
• 2025. április 9.
• 4
• 0

Kína a zöld technológiák szinterén dominálja a piacot, így a nagy ország 2023-ban a világ összes beruházásának 39 százalékát a zöldenergia iparba irányította, míg az ingatlanszektorba való befektetések 9 százalékkal estek vissza.

Ennek eredményeképpen a kínai GDP növekedésének a 40 százaléka a tisztaenergia ágazatból származott — ezek a megállapítások abból az átfogó tanulmányból származnak, amelyet a bevallottan antiimperialista kutatóintézetnek számító hollandiai Transnational Institute (TNI) készített.

Kína dominanciája a zéró-karbon technológiákban három szintéren érvényesül. A technológiai fejlesztéseknél a kínai cégek meghatározóvá váltak az elektromos járművek, a napenergia és az energiatárolás terén. A termelési kapacitásoknál is dominál az ázsiai ország, mivel a világ legtöbb zöldenergia-termékét gyártja, beleértve a napelemeket és az akkumulátorokat is. A kritikus nyersanyagok feldolgozása esetében kijelenthető, hogy Kína ellenőrzi az olyan alapvető nyersanyagok, mint a réz, lítium és szilícium finomítását, amelyek nélkülözhetetlenek a zöldenergia-iparban.

Mindezek ellenére, Kína továbbra is nagymértékben támaszkodik a szénre, és teljes széndioxid-kibocsátása akár az eredeti 2030-as céldátum előtt 5 évvel is elérheti csúcspontját.

Pörög a kínai napenergia- és akkumulátoripar

Mára az ázsiai nagyhatalom uralja a globális napenergia-ellátási láncot, hiszen ellenőrzi a világ napelem-gyártásának a 90 százalékát, míg a cellák szegmensében ez a szám 88 százalék. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2025-ig a világ szinte teljes mértékben Kínára fog támaszkodni a napelem-gyártás alapanyagainak a beszerzésében.

A TNI elemzése szerint a kínai lendületes pörgés új problémákat is létrehozott. A napelemek ára egy évtized alatt 80 százalékkal csökkent, ez pedig profitválságot eredményezett a gyártóknál. Továbbá olyan túltermelési válság alakult ki, amelynek következtében 2023-ban már háromszor annyi napelemet gyártottak, mint amennyit a piac fel tudott venni. Emiatt egyes országokban a felesleges kínai paneleket kerítésként használták.

Igazságos zöld átmenet?

Az USA és az Európai Unió ugyanakkor protekcionista intézkedésekkel lépett fel Kína dominanciája ellen, és a TNI kiemelte, hogy az Egyesült Államok már 2024-ben 100 százalékos védővámot vetett ki a kínai elektromos járművekre, akkumulátorokra és napelemekre.

Az EU 2019-ben még azt tervezte, hogy 2035-re betiltja a belső égésű motoros autók gyártását, de 2024-re már az energiabiztonság vált a legfontosabb uniós politikai kérdéssé. A tanulmány azt is kiemeli, hogy a zöld átmenet az USA-ban és Németországban társadalmi konfliktusok színterévé vált.

Ha felvetjük a kérdést, vajon miként lehetne igazságos a zöld átmenet, a TNI szerint a válasz egyértelmű. A fosszilis iparág aktív visszaszorítása révén, tehát nem elég zöld beruházásokkal támogatni az átmenetet, de ezzel párhuzamosan a fosszilis tüzelőanyagok gyártását is vissza kell fogni.