Élőhelyvédelem és hagyomány: nagyszabású természetvédelmi fejlesztések a Hortobágyon

• Környezetvédelem
• 2026. február 8.
• 0

A Hortobágyon induló fejlesztések a természetvédelmet és a hagyományos gazdálkodást egyszerre erősítik, több ezer hektárnyi védett területen.

🌾 Természetvédelmi fejlesztések a Hortobágyon

A természetvédelmi fejlesztési források döntő részét az élőhelyek helyreállítására és a veszélyeztetett fajok megőrzésére fordítja a kormány – erről beszélt Rácz András kedden Hortobágyon. Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Hortobágyi Nonprofit Kft. egyik új projektjének nyitórendezvényén hangsúlyozta: a cél nemcsak a védelem, hanem a hosszú távon fenntartható kezelés feltételeinek megteremtése.

🌱 Élőhelyek, fajok, kezelések: hol hasznosulnak a források?

Rácz András elmondta, hogy a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) keretében jelentős forrás áll rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra. Ezekből az összegekből olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek egyszerre szolgálják a leromlott élőhelyek helyreállítását, a veszélyeztetett fajok védelmét és a mindennapi természetvédelmi kezelések infrastruktúrájának javítását.

A most induló beruházások több tízezer hektárnyi Natura 2000 területet érintenek országszerte, és szorosan kapcsolódnak a korábbi évek hasonló fejlesztéseihez. Az államtitkár kiemelte: a természetvédelemben a folyamatosság kulcskérdés, hiszen az élő rendszerek megóvása nem kampányszerű feladat.

🐃 Legeltetés, hagyomány és természetvédelem a Hortobágyon

A hortobágyi projekt különlegessége, hogy a természetvédelmi célú legeltetéshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fókuszál. A beruházás több mint hatezer hektár védett területet érint, ahol magyar szürke szarvasmarhával és házi bivallyal végzett legeltetés zajlik. A fejlesztés során megújulnak a téli állattartó telepek, valamint egy gépműhely is, mindez több éven át tartó ütemezésben.

A projekt megvalósításában konzorciumi partnerként vesz részt az Építési és Közlekedési Minisztérium is.

🏗️ Fenntartható építés a „szükséges és elégséges” elv mentén

A beruházás kapcsán Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az épületek felújításánál elsődleges szempont a hosszú távú fenntarthatóság. A cél nem a túlzott beavatkozás, hanem az, hogy az épített környezet illeszkedjen a tájhoz, és gazdaságosan üzemeltethető legyen.

Megfogalmazása szerint a projekt sikerének alapja az együttműködés, amely nélkül sem természetvédelmi, sem infrastrukturális fejlesztések nem lehetnek igazán hatékonyak.

🧭 A Hortobágy szelleme és az ott élők szerepe

A térség országgyűlési képviselője, Bodó Sándor a Hortobágyot olyan különleges helynek nevezte, ahol az állattartás, a legeltetés és a pásztorhagyományok élő részei a mindennapoknak. Szavai szerint a hely szelleme és az ott élők tudása meghatározó érték, amelyet a fejlesztéseknek tiszteletben kell tartaniuk.

🌍 Vizes élőhelyek és hagyományos tudás

A rendezvényen megemlékeztek a Vizes élőhelyek világnapjáról is. Rácz András felidézte a Ramsari egyezmény jelentőségét, amely a vizes élőhelyek és a vízimadarak védelmét szolgálja, és amelyhez Magyarország évtizedekkel ezelőtt csatlakozott.

Az idei világnap jelmondata – Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás – jól illeszkedik a hortobágyi fejlesztések szemléletéhez, hiszen itt a természetvédelem és az évszázados gazdálkodási tapasztalat egymást erősítve van jelen.

Forrás: MTI