Az atom ereje: hogyan lesz a múlt technológiájából a jövő záloga?

• Környezetvédelem, Zöldenergia
• 2025. október 6.
• 13
• 0

A fosszilis energiahordozók kiváltása nem képzelhető el atomenergia nélkül – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök a paksi atomerőmű alapkőletételének 50. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, egyben a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadói Testület tagja szerint az atomenergiára a párizsi klímacélok teljesítéséhez is szükség van, ahogy azt a Nemzetközi Energiaügynökség is megerősíti.

Áder János kiemelte: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség értékelése alapján a paksi atomerőmű a világ egyik legbiztonságosabb ilyen létesítménye. „Az elmúlt ötven év alatt felhalmozott tudásra bátran építhetünk” – fogalmazott.

Beszédében kitért arra is, hogy a hazai naperőművi kapacitás hamarosan eléri a 12 ezer megawattot, de a jelenlegi energiatárolási technológiák nem elegendők ahhoz, hogy biztosítsák a zökkenőmentes ellátást. „Zsinóráram nélkül nem garantálható a lakosság és a gazdaság folyamatos energiaellátása” – figyelmeztetett.

A globális célkitűzésekről szólva elmondta: az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján két éve 38 ország vállalta, hogy 2050-ig megháromszorozza az atomenergia-termelést, és az Európai Unió is ideiglenesen fenntartható energiaforrásként ismeri el az atomenergiát. Jelenleg világszerte 70 új atomerőmű van építés alatt.

Magyarország számára stratégiai fontosságú az atomenergia

Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint az egyik legjobb döntés volt Magyarország részéről az atomerőmű megépítése, amely ma az ország áramfogyasztásának egyharmadát, és a hazai áramtermelés csaknem felét biztosítja. Hozzátette, hogy a fűtőanyagkészlet 2028-ig biztosított.

A miniszter elmondta: a magyar energiapolitika két alappillére közül az egyik az atomenergia. A meglévő négy blokk és a Paks II. keretében épülő további kettő együttesen 4400 megawatt teljesítményt képvisel majd – ez a jelenlegi országos áramfogyasztás mintegy kétharmadát fedezheti.

Lantos Csaba arról is beszélt, hogy a GDP a rendszerváltás óta megduplázódott, miközben a primer energiafogyasztás csökkent – az áramfelhasználás viszont nőtt. Amikor mind a hat blokk működni kezd, Magyarország áramfogyasztásának fele már belföldi atomenergiából származhat.

Az importfüggőség is csökkent: idén először 15 olyan nap is volt, amikor az ország nettó áramexportőr volt, és az áramimport aránya tartósan 20 százalék alá esett.

A klímavédelem és az innováció kulcsszereplője Paks

Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke egy nemzetközi elemzésre hivatkozva kiemelte: 2050-re az elektromos áram iránti igény 50%-kal nőhet Európában, miközben az energiafelhasználás összességében 20%-kal csökken. Ezt az energiarendszerek hatékonyabb integrációja teszi lehetővé. Ebben a folyamatban Paks szerepe megkerülhetetlen – energetikai, klímavédelmi és technológiai szempontból egyaránt.

Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója megerősítette, hogy a társaság elkötelezett az erőmű üzemidő-hosszabbítása mellett, amely akár a 2050-es évek közepéig is biztosíthatja a termelést. Az ehhez kapcsolódó beruházások költsége elérheti az 500 milliárd forintot, amit később további 1000–1200 milliárd forintnyi fejlesztés követhet.

Technológiai fejlesztések és világszintű teljesítmény

Kádár Andrea, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a második üzemidő-hosszabbítás olyan úttörő munka, amelyhez még nincsenek kész minták. Ugyanakkor Magyarország már eddig is élen járt a valószínűségi biztonsági elemzések alkalmazásában.

Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója elmondta: a létesítmény eddig több mint 585 milliárd kilowattóra áramot termelt. Jelenleg a hazai villamosenergia-termelés 46 százalékát, az áramfogyasztás 35 százalékát adja. A blokkok teljesítménye az eredeti 440 megawattról fokozatosan 500 fölé nőtt.

A vezérigazgató hangsúlyozta: az erőmű kihasználtsága meghaladja a 90 százalékot – 2025 második negyedévében elérte a 93,37 százalékot. A WANO nemzetközi listája szerint a paksi blokkok a világ élmezőnyébe tartoznak: a 147 blokkot vizsgáló rangsorban a 10., 30., 40. és 53. helyen szerepelnek.

A jövőről szólva elmondta: a nukleáris üzemanyagciklus zárása, a kiégett fűtőanyag újrafeldolgozása és a hasznosítható anyagok visszanyerése elengedhetetlen. A szaporító reaktorok elterjedése pedig évszázadokra elegendő uránkészletet jelenthet.

Végül köszönetet mondott a Roszatom szakembereinek, akik hosszú évek óta együtt dolgoznak a paksi erőművel, és nemrég ünnepelték az orosz atomenergetika 80. évfordulóját.

Forrás: MTI