Ahol a természet és a múlt összeér – Ötven éves az Ócsai Tájvédelmi Körzet

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2025. október 5.
• 3
• 0

Duplán ünnepel a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: fél évszázados az Ócsai Tájvédelmi Körzet, és elindul egy új, nagyszabású természetvédelmi fejlesztés.

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet fennállásának 50. évfordulóját ünnepelték az Ócsai Tájházban tartott jubileumi rendezvényen. Az eseményen Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára bejelentette: több mint 791 hektáron javul az élőhelyek állapota a Hajta-patak mentén, egy 659 millió forintos európai uniós támogatással megvalósuló ökológiai vízgazdálkodási projektnek köszönhetően.

A 3645 hektáros Ócsai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben hozták létre az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál. Célja a turjánvidék, a lápok, mocsarak, rétek és láperdők különleges élővilágának megőrzése, valamint a térség kulturális értékeinek védelme, köztük a középkori eredetű ócsai templom, a tradicionális pincesor és a régi temető kopjafás része.

1989 óta a terület Ramsari minősítést is élvez, vagyis nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek számít. Az elmúlt öt évtizedben természetvédelmi szakemberek, kutatók, természetőrök és önkéntesek elhivatott munkájának köszönhetően az egyedülálló lápvidék megőrzése biztosítottá vált. Az élőhelyeket legeltetéssel tartják karban, a cserjések visszaszorításával, vízmegtartó intézkedésekkel pedig folyamatosan javítják az ökológiai állapotot. Ennek eredményeként az Ócsai Madárvárta országos jelentőségű kutató- és madárgyűrűző központtá vált, míg az Ócsai Tájház a hagyományőrzés és népi építészet meghatározó helyszíne lett.

Az Ócsai lápvilág élővilága is rendkívül sokszínű: a terület otthont ad többek között a fokozottan védett pókbangónak, az illatos csengettyűvirágnak, az ezüstsávos szénalepkének, a fekete gólyának, a harisnak és az elevenszülő gyíknak. Egy jégkorszaki reliktumfaj is megtalálható itt. Az elmúlt évek egyik legnagyobb természetvédelmi sikere a rákosi vipera visszatelepítése volt, amely korábban természetes lakója volt a turjánvidéknek.

A környék nemcsak természeti, hanem kulturális értékekben is bővelkedik: a település névadója, Ócsa, egy XII–XIII. századi premontrei templommal büszkélkedhet, amely ma is működik. A templomot 1996-ban újították fel, és azóta Európa Nostra díjjal is elismerték. A körzethez tartozó „öregfalu” és a XVIII. századi népi építészet emlékeit őrző pincesor évente mintegy 8000 látogatót vonz.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az ország második legnagyobb működési területű természetvédelmi szervezete, amely több mint 13 ezer négyzetkilométeren lát el természetvédelmi feladatokat. A 2021–2027-es uniós ciklusban hat fejlesztési projekt megvalósítását tervezi, összesen 2,485 milliárd forint támogatás felhasználásával.

A most induló Hajta-pataki vízgazdálkodási projekt során vízvisszatartó műtárgyak, tápcsatornák és napelemes szivattyúk is épülnek, melyek segítik a vízborítás fenntartását a Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Nagykáta és Tápiószentmárton térségében található védett élőhelyeken. A fejlesztés célja a természetes környezet megóvása és a táj ellenállóbbá tétele az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel szemben. A munkálatokba helyi vállalkozók is bekapcsolódnak, ezzel is erősítve a térség gazdaságát.

Forrás: MTI