Áder János: magyar innovációval teremtenek értéket a szennyezésből

Áder János kitért arra, hogy az elmúlt kétszáz évben – különösen a második világháború után – jelentősen emelkedett a légkör szén-dioxid-koncentrációja. Az emberi tevékenység következtében a szén-dioxid-kibocsátás lényegesen magasabb, mint amennyit a természetes elnyelők – melyek negyedét a termőtalaj teszi ki – képesek megkötni.

– mondta.

Felhívta a figyelmet: ezen a területen komoly eredményeket ért el Janáky Csaba, az SZTE kutatója által vezetett eChemicles Zrt. A kidolgozott eljárás lehetővé teszi szén-monoxid előállítását szén-dioxidból megújuló energia felhasználásával. Ez azért fontos, mert ma még a többi közt vegyipari alapanyagként használt szén-monoxid előállítása elsősorban földgázból és szénből történik, jelentős környezeti terheléssel.

Az előadást megelőzően Áder János ellátogatott az eChemicles Zrt. szegedi üzemébe, ahol Janáky Csaba vezérigazgató elmondta, 11 év laboratóriumi kutatást követően kezdődött el a szén-dioxid-elektrolizáló technológia méretnövelő fejlesztése. Az egyetemen kidolgozott elektrolizáló cella aktív felületének nagyságát az elmúlt két és fél évben 8 négyzetcentiméterről negyed négyzetméterre növelték, és egy olyan félüzemi méretű berendezést építettek, amelyben 18 cella van összekapcsolva. A modulárisan kialakított rendszer a felhasználói igényeknek megfelelően skálázható.

A kutató közölte, az ilyen konténerbe telepíthető berendezésből már terméket fejlesztenek, elsősorban olyan – mikroelektronikai vagy gyógyszeripari – vállalkozások számára, amelyeknek helyben van szükségük szén-monoxidra. Hozzátette: pilotüzem építését tervezik 2027-re kőolajiparban érdekelt partnerekkel együttműködve, már dekarbonizációs céllal. Ilyen üzemeket olyan nehezen dekarbonizálható területen működő szektorokban érdemes kialakítani, mint a cement- vagy acélgyártás – tudatta Janáky Csaba.

– mondta a kutató.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a 34 alkalmazottat foglalkoztató eChemicles Zrt. tulajdonosa – a Green Strategy Kft.-n keresztül – Janáky Csaba, valamint a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap.

Áder János az SZTE-n tartott előadásában arról beszélt, ha meg akarjuk őrizni a talaj minőségét és mennyiségét, a művelési technológián változtatni kell. A hagyományos művelési technológia „homokozóvá” alakítja át a termőföldet; az EU-ban a termőtalaj 60-70 százaléka leromlott állapotú – mondta.

A talaj megóvására rendelkezésre álló egyik lehetőségként a volt köztársasági elnök a no till – forgatás nélküli – talajművelést említette. Az eljárás során csak annyira bolygatják meg a talajt, hogy a magot el tudják vetni; a szármaradványok a földön maradnak, talajtakaróként funkcionálnak, csökkentik a talaj kiszáradását, később pedig szerves anyag forrásul is szolgálnak. A módszernek köszönhetően javul a talaj szerkezete, szervesanyag-, tápanyagtartalma, kevesebb műtrágya szükséges, magasabb hozam érhető el és növekszik a biológiai sokféleség.