Mik a csomagolások újrahasznosításáért folytatott küzdelem nyertesei?

• Környezetvédelem
• 2025. szeptember 6.
• 43
• 0

Világszerte évente több millió tonna műanyag csomagolás készül, ám mindenki látja, hogy ez nem mehet így tovább.

Bár a biológiailag lebomló alternatívák ígéretesnek tűnnek, a valóságban gyakran égetőművekben vagy lerakókban végzik, ahol nem bomlanak le, sőt, káros anyagokat bocsáthatnak ki.

A körforgás két bajnoka azonban a papír és az üveg, melyek újrahasznosítási arányukkal és alapanyagaikkal ígéretesebbek társaiknál – erre hívja fel a figyelmet elemzésében a POLCZ szakértője.

Miből és hová lesz a csomagolás?

A mai fiatalabb generációk egy olyan világban nőnek fel, ahol a környezetvédelem sokkal inkább terítéken van, mint évtizedekkel korábban. Emellett rohamosan nő a műanyagfogyasztás és az ezt ellensúlyozó megoldások is. A komposztálható csomagolóanyag is ennek a hozadéka, és ugyan még gyerekcipőben jár, pozitív a megítélése a fogyasztók körében.

Kevésbé ismert tény azonban, hogy a komposztálható műanyagok nagy része válogatási problémák miatt égetésre vagy hulladéklerakóba kerül, sőt lebomlása  csak a megfelelő körülmények között valósulhat meg – ezért is van szükség más alernatívákra.

A műanyagok ráadásul már az előállításuk során a jelentős fosszilis energiafelhasználással és üvegházhatásúgáz-kibocsátással járnak, így a műanyag csomagolások óriási mennyiségben való gyártása nagyban hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz.

“A kényelmes műanyag mögött kényelmetlen valóság áll: ami ma csomagol, holnap mikroműanyaggá válhat és az ételbe kerülhet, ami káros hatással lehet az egészségre. Az üveg ezzel szemben tiszta és megbízható – nem befolyásolja az étel ízét és újrahasznosítható” – hívja fel a figyelmet Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője.

Az üveg térhódítása

Egy csomagolóanyag élelmiszerbiztonsága jelzi a fogyasztónak, hogy az ételbe kerülhet-e ártalmas anyag tárolás során. Közismert tény, hogy a műanyagból számos vegyszer és mikroműanyag oldódhat ki, melynek káros hatásai lehetnek.

Az üveg ezzel szemben inert anyag, azaz nem vesz át és nem bocsát ki káros anyagokat sem tárolás közben, sem hőhatás esetén, továbbá nem igényel semmilyen bevonatot nedvesség- és gázzáró tulajdonsága miatt.

“Gyártóként nap mint nap azt tapasztalom, hogy az üveg valóban „láthatatlan” marad: hőkezelésnél vagy melegítésnél sem lép reakcióba az étellel, és nincs szükség bevonatokra a védelemhez, mert önmagában zár” – fogalmaz a szakértő.

A csomagolás valódi környezeti hatását az dönti el, mi történik vele a használat után: visszakerül-e a körforgásba – és milyen arányban –, vagy hulladékként marad a Földön. A PubMed Central 2025-ös tanulmánya szerint a legnagyobb arányban újrahasznosított csomagolóanyag a papír és a karton: 2020-ban az EU-ban 85-88 százalék volt az átlaguk. Ezen túl pedig az a mennyiség, amely nem kerül újrahasznosításra, néhány hónap alatt lebomlik.

A műanyag hazánkban (de világszerte is) kisebb számokkal “büszkélkedhet”: az Eurostat 2025-ös cikke szerint Magyarország 2020-ban csak megközelítőleg 45 százalékos újrahasznosítási arányt ért el, tehát több mint a fele kering a bolygón évszázadokig.

Az üveg minden szempontból rendhagyó: újrahasznosítása egyre nagyobb méreteket ölt, de egyéb körülmények között is visszaalakul homokká, így nem jelent akkora környezeti kockázatot, mint vetélytársai.

Forrás: green.hu