A kukában végzi a vacsora – Nő az élelmiszerpazarlás Magyarországon

• Környezetvédelem
• 2025. szeptember 29.
• 0

Ma van az élelmiszerpazarlás elleni világnap, ami ideális alkalom alaposabban megvizsgálni a háztartási élelmiszerhulladék mennyiségének és összetételének hazai helyzetét.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja 2016-ban kezdte tanulmányozni e kérdéskört, s azóta rendszeresen méri annak alakulását. Legutóbb 2023. negyedik negyedévében folytattak felmérést 501 háztartás csaknem 1400 fogyasztójának szokásait vizsgálva. Az eredmény szerint megtört az élelmiszerpazarlás évek óta tartó csökkenési trendje,

Magyarországon két kilóval több ételt dobunk a kukába, mint előző évben. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 60 kiló helyett már 62 kilogramm élelmiszer végzi a szemétben – fejenként, évente.

Az élelmiszerhulladék toplista élén továbbra is a készételek állnak, amit a zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk követnek.

A két kilós gyarapodás szinte teljes egésze az ún. elkerülhető élelmiszerhulladékok, vagyis a tiszta pazarlás területén jelentkezett. Az élelmiszerpazarlás túlnyomó részét (82,51%) továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk és a tejtermékek adják, habár 2016-hoz képest a pékáruk esetében sokkal tudatosabbá vált a lakosság.

Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben részt vevők 82%-a úgy érzi, tovább tudná csökkenteni az élelmiszerpazarlását. Emellett szintén üdvözlendő, hogy a komposztálás továbbra is őrzi az elmúlt években megszerzett népszerűségét: a háztartások több mint fele komposztál valamilyen módon.

Az évekig pozitív irányú tendenciában történő változás okainak feltárása mélyebb elemzést igényel. Ugyanakkor feltételezhetően szerepet játszik benne a koronavírus járvány háztartási tudatosságra gyakorolt hatásának „elkopása”, és az élelmiszerárak inflációjának mérséklődése.

A kezdeti pozitív eredményekben nagyobb arányban jelenhetett meg a fenntarthatóságra fogékony emberek életmódváltásából eredő hulladékcsökkenés is, ami napjainkra már beépült az „átlagba”. Mindez a lakossági szemléletformálás fontosságát támasztja alá, elsősorban az új ismeretekre fogékony gyerekek és fiatalok körében. Különösen, mivel a Nébih felméréséből az is kiderül, hogy a pazarlás oka legtöbbször figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza, ami csak szemléletváltással, tudatos odafigyeléssel orvosolható.

A Nébih idén is várja a jelentkezéseket az élelmiszerhulladék-mérésre, ahol a résztvevők megtudhatják, miből, mennyi élelmiszerhulladékot „termelnek”, és hogyan tudnák csökkenteni a pazarlásukat. Az érdeklődők itt jelentkezhetnek a felmérésre.

Forrás: green.hu