Városi erdők: egyszerre szolgálják az embereket és a klímavédelmet

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. március 25.
• 0

Városi erdőfejlesztések indulnak több településen: a cél az élhetőbb környezet és a klímavédelmi célok támogatása.

Már nem kiegészítő, hanem alap

A városi erdők szerepe ma már egészen más, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Nem pusztán zöld foltok a térképen, hanem a települések működésének szerves részei. Hatással vannak a hőmérsékletre, a levegő minőségére, a víz körforgására, és végső soron arra is, hogyan érzik magukat az ott élők.

Ezt hangsúlyozta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára is Kecskeméten, a Csalánosi Parkerdőben tartott közösségi ültetésen.

„A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is”

A mondat mögött egy olyan szemlélet áll, amelyben az erdő nem díszlet, hanem működő rendszer.

Több városban egyszerre zajlanak a fejlesztések

A program nem egyetlen helyszínről szól. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram keretében egyszerre több településen dolgoznak: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten.

A háttérben az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködése áll. A cél nem egyszerű fásítás, hanem tudatos, adatokra épülő fejlesztés, amely figyelembe veszi az adott terület sajátosságait.

Minden helyszínen részletes vizsgálatok előzték meg a munkát. Ez azért fontos, mert nem minden erdő kezelhető ugyanúgy. Ami működik egy hegyvidéki térségben, az nem biztos, hogy működik az Alföldön is.

Kecskeméten látszik igazán, mi a tét

A több mint ötvenéves Csalánosi Parkerdő jó példája annak, hogyan lehet ezt a szemléletet a gyakorlatba átültetni. A munkát a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. végzi.

Itt különösen erősen jelentkeznek azok a kihívások, amelyek a jövő erdeit meghatározzák. Az Alföldön a vízmegtartás, a talaj állapota és a megfelelő fafajok kiválasztása kulcskérdés.

A fejlesztések során a szakemberek átalakítják az erdő szerkezetét, hogy jobban alkalmazkodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemek jelennek meg, a pusztuló fenyőket őshonos fajokra cserélik, rönkgátakat építenek, és növelik a holtfa mennyiségét.

Ez nem látványos átalakítás, inkább lassú, tudatos építkezés, amelynek célja, hogy az erdő ellenállóbb legyen a klímaváltozással szemben.

Erdő, ami használható és élhető

A fejlesztések nemcsak a természet állapotáról szólnak. Arról is, hogy az erdő biztonságos és használható tér legyen az emberek számára.

Eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautakat, és megújították az információs táblákat. Így a parkerdő egyszerre maradhat természeti érték és közösségi tér.

A cél egy olyan egyensúly, ahol az erdő nemcsak fennmarad, hanem élhető marad.

Számok mögött szemléletváltás

Az elmúlt években több program is indult ezen az úton. Az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésében öt év alatt több mint 11 millió facsemetét ültettek el, és több mint kétezer hektár új erdő jött létre.

A Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program mellett kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is elindultak.

A hangsúly egyre inkább azon van, hogy az erdőkkel kapcsolatban ne csak használók, hanem felelős gondolkodók is legyünk.

Ami most történik, az hosszabb távon számít

A most induló Városierdő-fejlesztési Mintaprogram nem egy gyors eredményeket hozó beruházás. Inkább egy olyan folyamat része, amelynek hatása évek, évtizedek alatt válik igazán láthatóvá.

De pontosan ez benne a lényeg: hogy a városokban is legyenek olyan terek, amelyek nemcsak ma, hanem később is működnek.

Forrás: MTI