A bővülést ma már nemcsak a klímavédelmi célok, hanem egyre inkább az ellátásbiztonság és a geopolitikai érdekek hajtják.
A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) legfrissebb jelentése szerint a globális megújulóenergia-kapacitás 15,5 százalékkal, 5149 gigawattra emelkedett egyetlen év alatt. Az újonnan hálózatra kapcsolt kapacitás nagysága megközelítőleg a teljes magyar villamosenergia-rendszer méretének százszorosa.
Ellátásbiztonság került előtérbe
A folyamat mögötti hajtóerő az elmúlt időszakban jelentősen átalakult. A Közel-Keleten fokozódó feszültségek és a fosszilis energiahordozók piacán tapasztalható áringadozások miatt az országok számára az ellátásbiztonság vált elsődlegessé.
A belföldön megtermelt energia egyre inkább a geopolitikai sokkok elleni védekezés alapjává válik. Azok az államok, amelyek időben jelentős beruházásokat hajtottak végre a zöldátállásban, ellenállóbbak a gazdasági válságokkal szemben, mivel kevésbé függenek a nemzetközi energiapiacoktól.
A napenergia dominanciája
A technológiai versenyben a nap- és szélenergia egyértelműen vezető szerepbe került. A tavalyi növekedés mintegy 75 százalékát a napenergia adta, ami több mint 511 gigawatt új kapacitást jelentett globálisan.
Ezt követte a szélenergia közel 159 gigawattos bővüléssel, így a két technológia együtt a teljes megújulóenergia-növekedés közel 97 százalékát tette ki. Ez az arány jól mutatja az alacsonyabb költségeket és a gyors telepíthetőségből adódó előnyöket.
Ezzel szemben más technológiák – például a bioenergia, a vízenergia vagy a geotermikus energia – jóval kisebb szerepet játszottak a bővülésben.
Ázsia erősödő fölénye
A globális adatok mögött jelentős földrajzi különbségek húzódnak meg. Az új kapacitások közel háromnegyede Ázsiában épült ki, elsősorban Kínában.
Az ázsiai térség több mint 513 gigawattos növekedést ért el, ami 21 százalékot meghaladó bővülési ütemet jelentett egyetlen év alatt. Ezzel a régió nemcsak az energiatermelésben, hanem az ipari és technológiai beszállítói láncokban is megerősítette vezető szerepét.
Európa ezzel szemben a maga 934 gigawattos összteljesítményével egyre inkább lemarad a dinamikusan fejlődő ázsiai versenytársak mögött. Az importra szoruló régiók kiszolgáltatottsága így folyamatosan növekszik.
Magyarország: erősödő napenergia
A hazai trendek ugyanakkor kedvezőek. Magyarországon a naperőművi kapacitás 2010-ben még mindössze 2 megawatt volt, 2025 végére viszont elérte a 8300 megawattot.
A napenergia 29 százalékos részarányával az ország az Európai Unió élvonalába került. A versenyképesség fenntartásához azonban kulcsfontosságú az energiatárolási megoldások további fejlesztése.
Önellátás és alkalmazkodás a jövőhöz
A dráguló import és a nemzetközi piaci sokkok ellen ma már a belföldön megtermelt, decentralizált energia jelenti a leghatékonyabb védelmet.
Ugyanakkor a hazai rendszernek meg kell birkóznia a téli időszak úgynevezett „sötétszélcsendes” periódusaival, amikor hetekig alacsony a nap- és szélenergia-termelés. Ez különösen fontossá teszi az energiatárolás gyors fejlesztését.
A rendszer rugalmasságának növelésével és a napelemek tartósan alacsony árával most olyan lehetőség nyílik, amely hosszú távon erősítheti az ipari és lakossági energia-önellátást.
Forrás: Makronóm
