Új klímamodell tárta fel a hőhullámok valódi kockázatát

• Környezetvédelem
• 2026. március 5.
• 0

A Grazi Egyetem kutatása szerint a hőség okozta klímakockázat az elmúlt másfél évtizedben tízszeresére emelkedett Európában.

Új módszerrel mérik a klímakockázatot

A klímaváltozás kockázatainak pontos meghatározása hosszú ideig komoly módszertani nehézségekbe ütközött. Ez különösen a pénzügyi szektorban, a várostervezésben és a nagy infrastruktúra-beruházások tervezésénél jelentett problémát. A Grazi Egyetem kutatói azonban olyan új megközelítést dolgoztak ki, amely jelentősen pontosabb képet ad a klímakockázat valódi mértékéről. A vizsgálatok nemcsak a mérési módszert fejlesztették tovább, hanem egy riasztó tendenciára is rávilágítottak.

Az adatok szerint 2010 és 2024 között Európában a hőség okozta összetett kockázat tízszeresére nőtt az 1961 és 1990 közötti időszak átlagához képest.

Miért volt pontatlan a korábbi modellezés?

A klímakockázat korábbi vizsgálata sokszor egyszerű, egydimenziós elemzésekre épült.

A kutatók általában egyetlen tényezőt vizsgáltak: például egy adott helyen mért hőmérsékleti csúcsot vagy egy elszigetelt időjárási eseményt. Ez azonban nem mutatta meg a teljes képet.

A Grazi Egyetem klímakutatói szerint a valódi veszélyeket csak akkor lehet megérteni, ha egyszerre több tényezőt vizsgálunk, és figyelembe vesszük az extrém események gyakoriságát, időtartamát és térbeli kiterjedését is.

Egy új index a klímakockázat mérésére

A kutatás középpontjában egy új mérőszám, az úgynevezett össz-szélsőségességi index áll. Ez az index egyetlen mutatóban egyesíti a különböző környezeti tényezőket. Nemcsak azt méri, hogy milyen magasra emelkedik a hőmérséklet, hanem azt is figyelembe veszi, milyen gyakran fordulnak elő extrém események, mennyi ideig tartanak, és mekkora területet érintenek. A módszer képes mérni a küszöbértékek túllépésének intenzitását, valamint azt is, hogy az extrém jelenségek mekkora régiókat érintenek egyszerre.

Ennek köszönhetően a klímakockázat már nem pusztán elméleti fogalom, hanem matematikai pontossággal meghatározható mutató.

A rejtett veszélyek láthatóvá válnak

A kutatás különösen fontos lehet a gazdasági döntéshozók számára. A nagy károkat ugyanis ritkán egyetlen forró nap okozza. A valódi veszélyt sokkal inkább azok a hosszú ideig tartó hőhullámok jelentik, amelyek egész régiókat érintenek.

Az ilyen időszakok egyszerre terhelik túl az elektromos hálózatokat, akadályozzák a folyami szállítást, és súlyos károkat okozhatnak a mezőgazdaságban.

Az új index segítségével ezek az összetett folyamatok pontosabban azonosíthatók, ami a biztosítási piac és a nagyvállalati beruházások számára is kulcsfontosságú információ lehet.

Tízszeresére nőtt a hőség veszélye

A kutatócsoport az 1961 és 2024 közötti éghajlati adatokat elemezte. Az eredmények szerint az összetett hőségkockázat mértéke 2010 és 2024 között tízszeresére emelkedett az 1961 és 1990 közötti referenciaidőszakhoz képest. A kutatók szerint ez a drasztikus növekedés jóval túlmutat a természetes éghajlati ingadozásokon, és egyértelműen jelzi az emberi tevékenység okozta felmelegedés hatásait.

Az új modell egyik legnagyobb előnye, hogy a különböző helyi jelenségeket egyetlen összehasonlítható mutatóban képes megjeleníteni, így a klímakockázat a kontinens különböző régiói között is összevethető.

A gazdaság számára is kulcsfontosságú lehet

Az új mérőszám segítségével pontosabban becsülhetővé válnak a klímaváltozás gazdasági hatásai. Ez különösen fontos lehet olyan területeken, mint az energiaipar, az infrastruktúra-fejlesztés vagy az egészségügy.

Egy nagy beruházás tervezésekor például már konkrét adatok állhatnak rendelkezésre arról, hogy egy erőmű hűtőrendszere vagy egy városi infrastruktúra milyen extrém hőterhelésnek lehet kitéve a jövőben. A kutatók szerint a módszer akár klímaperekben is fontos bizonyítékként szolgálhat, mert matematikai alapon képes kimutatni az extrém események és a globális felmelegedés közötti kapcsolatot.

A módszer világszerte alkalmazható

A kutatók az új modellt globálisan használhatóvá tették.

Az eredmények és az elemzések 2026 márciusától a ClimateTracer portálon mindenki számára elérhetők lesznek. Ez lehetőséget ad arra, hogy nemcsak nagyvállalatok, hanem kisebb önkormányzatok és szervezetek is hozzáférjenek a klímakockázat elemzéséhez.

A pontosabb adatok különösen fontosak lehetnek a Kárpát-medence számára, ahol az utóbbi években egyre gyakoribbak az aszályok és a hőhullámok.

A klímakockázat pontosabb mérése így nem csupán tudományos eredmény, hanem a jövőbeli alkalmazkodás egyik legfontosabb eszköze lehet.

Forrás: green.hu