Mit teszünk mi – vagy mit nem teszünk az újrahasznosításért?

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2025. november 18.
• 3
• 0

Az Európai Unió legfrissebb statisztikái kijózanító tükröt tartanak elénk: Magyarország a sereghajtók között van az újrahasznosítás terén.

A 2023-as Eurostat-jelentés szerint Magyarországon a műanyag csomagolási hulladék mindössze 23 százaléka került újrahasznosításra. Ezzel hazánk az uniós rangsor végén áll, csupán Franciaország és Ausztria mutat hasonlóan alacsony arányt. Míg Belgium 59,5, Lettország 59,2, Szlovákia pedig 54,1 százalékot ért el, addig Magyarország jelentősen elmarad a 42,1 százalékos EU-s átlagtól.

Rekordmennyiségű csomagolási hulladék halmozódik fel Európában

Az uniós statisztikák szerint 2023-ban közel 80 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett Európában, ami fejenként 177,8 kilogrammot jelent. Bár ez némileg kevesebb az előző évinél, tíz év távlatában még mindig jelentős növekedést mutat. A csomagolási hulladék 40 százaléka papír és karton, közel ötöde műanyag. A műanyag esetében egy uniós polgár átlagosan 35,3 kilogramm csomagolási hulladékot termelt, amelyből mindössze 14,8 kilogramm hasznosult újra.

Magyarország a sereghajtók között

A hazai 23 százalékos újrahasznosítási arány nemcsak az uniós átlagtól marad el, hanem komoly kihívást jelent a 2030-ra kitűzött célok teljesítésében is: akkorra minden tagállamnak el kellene érnie az 55 százalékos újrahasznosítási arányt a műanyag csomagolások esetében. A jelenlegi tempó mellett Magyarország nehéz helyzetbe kerülhet – környezeti, gazdasági és jogi szempontból egyaránt.

A felelősség közös

Bár a hulladékgazdálkodási rendszer működése jelentős szerepet játszik az eredmények alakulásában, a lakossági szokások is meghatározóak. A szelektív gyűjtés hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy a háztartások mennyire körültekintően válogatják szét a hulladékot.

Egy tejesdoboz, egy üdítős flakon vagy egy egyszer használatos csomagolás helyes kezelése apró döntésnek tűnik, de országos szinten komoly hatása van. A szelektálás hiánya pedig hosszú távon a környezet állapotában, a talaj és a vizek terhelésében, valamint a hulladékgazdálkodási költségek növekedésében is megmutatkozik.

Miért számít?

A környezetterhelés mérséklése mellett az újrahasznosítás gazdasági előnyökkel is jár: csökkenti az alapanyagigényt, támogatja a körforgásos gazdaság erősödését és mérsékli az ökológiai lábnyomot. A szelektív gyűjtés tehát nem csupán környezettudatossági kérdés, hanem olyan döntés, amely közvetlenül befolyásolja a jövő nemzedékek életminőségét is.

A jelenlegi 23 százalékos arány fontos jelzés arra, hogy Magyarország előtt jelentős feladat áll. A változás azonban lehetséges: a tudatos lakossági magatartás, a fejlesztett hulladékgazdálkodási rendszerek és a közös felelősségvállalás együtt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hazánk felzárkózzon az uniós elvárásokhoz.

Forrás: MTI