Megváltozott táj, új kihívások: így alakul át az Alföld élővilága

• Környezetvédelem
• 2025. október 8.
• 12
• 0

Az Alföld élővilágának és tájképének átalakulásáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Jakab Gusztáv biológussal Kék bolygó című podcastjának legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető.

Jakab Gusztáv, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben elmondta: az elmúlt években látványos eltolódás figyelhető meg az Alföld éghajlatában.

„A vegetációs időszak mintegy másfél hónappal korábbra tolódott. A telek egyre enyhébbek, a leginkább a mediterráneum teleire emlékeztetnek” – fogalmazott a biológus. Hozzátette: a nyári időszak egyre hosszabb, csapadékmentes és hőhullámokkal terhelt, ennek következtében „Minden zöld eltűnik, szavannaszerűvé válik a táj, egy trópusi, szubtrópusi terület száraz évszakára emlékeztet”.

Régi hibák és új kihívások

A szakember szerint a változások nem csupán a klímaváltozás következményei. Okai között említette a 19. századi folyószabályozásokat, a szocialista mezőgazdasági gyakorlatokat és a helytelen talajművelést is. Bár az Alföldön a szárazság nem új jelenség, Jakab Gusztáv úgy látja, „volt egy átbillenési pont”, amikor már visszafordíthatatlanná vált a vízszabályozás és a vízlecsapolások hatása.

A biológus arra is rámutatott, hogy a klíma megváltozása a gyepállományt is átalakította: „„felnyílnak a gyepek”, a magasabb növésű évelő füveket egyre inkább az alacsonyabb, egyéves füvek váltják fel, ami a legeltetésnél okoz problémát.”

A víz a kulcs

Áder János a beszélgetés során hangsúlyozta: a legfontosabb kérdés a víz.
>„Az, hogy van-e elegendő víz, azzal jól gazdálkodunk-e, meg tudjuk-e őrizni a talaj vízvisszatartó képességét” – fogalmazott a volt államfő, aki szerint Jakab Gusztáv és munkatársai fontos javaslatokat tettek a helyzet javítására.

A biológus szerint a tájhasználat racionalizálása nélkül nem lesz megoldás:
„Ami nem megy, nem kell erőltetni” – mondta, utalva arra, hogy az agráriumban nem lenne szabad olyan növényeket termeszteni, amelyek a helyi viszonyok között nem maradnak életben vagy betakaríthatatlanok.

„A helyszín dönti el, mit lenne szabad ültetni” – tette hozzá.

Út a megoldás felé

A szakember szerint a legfontosabb cél a felgyorsuló melegedés mérséklése az Alföldön. A vízvisszatartási javaslatok az ottani mikroklíma javítását szolgálnák. A biológus szerint akár egy Békés vármegye méretű területet is el kellene árasztani vízzel, mozaikszerűen, hogy javuljon a táj ökológiai egyensúlya.

A változtatásokhoz azonban hatalmas munka is társulna: „fel kellene számolni több mint 40 ezer kilométernyi belvízlevezető csatornahálózatot, ami óriási munka” – hangsúlyozta a biológus.

Áder János hozzátette, hogy már elindultak az első programok, amelyekben a gazdák önként ajánlják fel földjeiket árasztásra. „Van már példa és tapasztalat is” – mondta.

A volt köztársasági elnök bízik abban, hogy a döntéshozók és a finanszírozók felismerik: a szakemberek tudása és javaslatai kulcsfontosságúak a magyar táj jövője szempontjából.

Forrás: MTI