Magyar fejlesztés hozhat áttörést az akkumulátorgyártásban

Megosztás:

Magyar fejlesztésű anód kerülhet az akkumulátorokba, amely hatékonyabb töltéstárolást és környezetkímélőbb gyártást ígér.

Magyar fejlesztés az akkumulátorgyártásban

Magyarország új technológiával kerülhet fel az akkumulátorgyártás világtérképére – erről beszélt Áder János, volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcast legfrissebb adásában.

A műsorban arról esett szó, hogy hamarosan megkezdődhet egy magyar fejlesztésű anód gyártása, amelyet lítium-ion akkumulátorokban lehet majd használni. Az új alapanyag jelentősen jobb töltéstároló képességgel rendelkezik, miközben az előállítása környezetkímélőbb lehet a jelenleg használt technológiáknál.

Az adásban Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója volt a vendég, aki a fejlesztés részleteiről is beszélt. A beszélgetést a Planet Budapest rendezvény helyszínén, a Magyar Vasúttörténeti Parkban rögzítették.

Több mint egy évtized kutatása

A fejlesztés középpontjában az Onli nevű anód áll, amely ónalapú ötvözetből készült, és lítium-ion akkumulátorcellákban használható.

A technológia mögött tizenhárom év kutatómunka áll. A projekt mára eljutott oda, hogy a gyártási szakasz elindítása is reális közelségbe került.

Vida Ádám – aki a fejlesztő Edortech Kft. ügyvezetője is – elmagyarázta, hogy a jelenlegi akkumulátorgyártás során az aktív anyagokat por formájában keverik össze különböző ragasztókkal és oldószerekkel, majd fémfóliákra viszik fel.

Ez a megoldás azonban nem minden szempontból ideális.

„A hőmenedzsmentet nem tudja kezelni majd a cellából épített rendszer” – fogalmazott a szakember, utalva arra, hogy a gyorstöltés során keletkező hő problémát okozhat, ami az akkumulátor élettartamát is csökkentheti, sőt a tűzveszélyt is növelheti.

Hatékonyabb és tisztább technológia

A magyar fejlesztés ettől eltérő megoldást alkalmaz.

A technológia során az anód elektródát elektrokémiai eljárással közvetlenül egy rézszalagra építik rá, ami jelentősen javítja a hővezetést és az elektromos vezetőképességet.

A gyártási folyamat további előnye, hogy nem használ ragasztókat vagy egyéb vegyi anyagokat, és a vízfelhasználás gyakorlatilag nulla.

A felhasznált alapanyagok Európában is beszerezhetők, a késztermék ára pedig megközelítheti a jelenleg legelterjedtebb grafitalapú megoldásokét, miközben tulajdonságaiban a jóval drágább szilíciumhoz hasonló teljesítményt nyújt.

Jelentősen jobb tárolókapacitás

Az új technológia egyik legfontosabb előnye a nagyobb töltéstároló kapacitás.

Ahogy Vida Ádám fogalmazott: „nem kétszer annyi, nem is tízszer annyi, valahol a kettő között

A fejlesztés emellett egyszerűbb gyártási folyamatot is lehetővé tesz, mivel elhagyható a ragasztás utáni hőkezelési lépés. Ez a gyakorlatban jelentős energia- és vízmegtakarítást jelenthet.

Nemcsak autókban lehet hasznos

A technológia nemcsak az elektromos autók akkumulátoraiban jelenhet meg. Felmerült az a lehetőség is, hogy megújuló energiaforrások – például napelemek vagy szélerőművek – által termelt energia tárolásában is szerepet kaphat.

Vida Ádám szerint ebben az esetben is jelentős előnyt jelenthet a jobb energiatároló kapacitás.

Nemzetközi érdeklődés a fejlesztés iránt

A kutatás az elmúlt hónapokban nemzetközi figyelmet is kapott. A fejlesztők amerikai, német és török cégekkel is egyeztettek, sőt a Teslával is folytak szakmai tárgyalások.

A Planet Budapest rendezvényen történt bemutatkozás után több mint negyven további megkeresés érkezett a technológiával kapcsolatban.

Mikor jelenhet meg a piacon?

A jelenlegi tervek szerint 2027 közepén indulhat el az értékesítés, az üzemi minőségű gyártás pedig 2028 végére válhat valósággá.

Ha a fejlesztés sikeresen eljut a piaci alkalmazásig, a magyar technológia fontos szereplővé válhat a jövő akkumulátorgyártásában.

Forrás: MTI

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük